Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

3. szám - I. Lászlóffy Woldemár: A folyók jégviszonyai, különös tekintettel a magyar Dunára

402 Táblázatunkban nem szerepel a jég megjelenésének és a folyam beállásának legkésőbbi időpontja, mert volt néhány telünk (például 1901/2, 1919/20), mely teljesen jégmentes volt. Ugyanez a magyarázata annak is, hogy a jég felengedése és eltűnésénél elmaradt a legkorábbi időpont említése, továbbá, hogy a jeges napok minimális száma nincs feltüntetve a táblázatban. Az átlagos időpontok számításánál egyrészt csak az 1876—1932 közti időszakot vettem figyelembe, másrészt csak azokat az éveket vontam be a számításba, melyben a kérdéses jelenség tényleg észlelhető volt. A táblázat legutolsó négy sorában azoknak az időszakoknak tartamát tüntettem fel, melyeket a) a jég megjelenésének legkorábbi és felengedésének legkésőbbi időpontja, illetőleg b) ugyanezen jelenségek bekövetkezésének átlagos időpontjai határolnak. Az előbbiekről joggal mondhatjuk, hogy azokon belül lehetséges a jégzajlás, illetőleg a folyó beállása, az utóbbiakban valóban legvalószínűbb e jelenségek fellépése. A számadatok igen szeszélyes jégjárásáról tanúskodnak. A jég megjelenésének legkorábbi és átlagos időpontja között például 5 hetes időszak mutatkozik. A jeges napok száma átlag csak 36-7 nap, de az évnek több, mint egy harmadában : 130 napon át megvan a lehetőség a jég előfordulására és i. t. 3. Éghajlati viszonyok. A jégjárásban észlelhető szélsőségeket célszerűbb a vízhőfok helyett a léghőmérsékleti adatok alapján tanulmányozni, egyrészt, mert ezek a jégjelenségek végső okai, másrészt mert idevágó feljegyzéseink hosszabb sorozatot képviselnek. Az 1831/1930-as 100 éves periódusban Budapest hőmérsékletének évi menete Bacsó Nándor közlése szerint [20] a következő volt : III. TÁBLÁZAT. Budapest havi középhőmérsékletének menete. 1831—1930. Hónap я cS 1-3 Febr. fi •CS S April. •с? S с -3 l-í 3 •"J Aug. Szept •*J M о Nov. Dee. > « (C° Minimum <, leve -90 1893 —7-6 1929 о-з 1845 7"7 1929 12-3 1919 16-9 1923 18-4 1913 180 1833 11-6 1912 6-8 1905 —03 1835 —10-0 1879 92 1840 Közép .. C° —13 0-6 5'4 11-5 16-8 20-1 219 21-1 16-6 ц-з 4-7 03 107 (C° Maximum <, leve 46 1921 6'9 1843 104 1882 15-4 1841 21-4 1833 23-9 1848 266 1834 24-1 1890 20-4 1834 156 1907 104 1926 51 1915 12-6 1834 Ingadozás C° 13-6 14-5 101 7-7 9-1 ГО 8'2 6-1 8-8 8-8 10-7 15-1 3-4 Amint látjuk, november-február hónapok mindegyikében előfordult a negatív középhőmérséklet. A márciusi minimum pedig oly közel esik a fagyponthoz, hogy ebben a hónapban is magától értetődő a jég előfordulása. A százéves havi közepek mutatják, hogy a novemberi és márciusi jég már nem rendes jelenség, a havi maximumokból pedig kitűnik a jégmentes telek előfordulásának lehetősége. A hőmérsékleti kilengések legnagyobbak a téli hónapokban, ami szárazföldi éghajlatunkra igen jellemző. Bacsó Nándor idézett közleménye alapján összeállítottam a bennünket közelebbről érintő 5 téli hónap középhőmérsékleteinek gyakorisági megoszlását 1 C°-os közökre és ezekből a 13. ábrán látható valószínűségi görbéket szerkesztettem.