Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

3. szám - I. Lászlóffy Woldemár: A folyók jégviszonyai, különös tekintettel a magyar Dunára

397 Ott, ahol ezek a feltételek nincsenek kielégítve, megkísérelhetjük a jégvastagságnak a közölt képlettel való kiszámítása után a 8. diagramm segítségével dolgozni. Az ismertetett módszer elég körülményes, de a valóságot jól megközelítő eredményeket ad. Nagy előnye, hogy minden különleges megfigyelési adat, vagy mérés nélkül használható. Ha pedig a fentebb tárgyalt tényleges mérésekre alapított eljárásokkal összehasonlítjuk, javára kell írnunk, hogy nemcsak lényegesen olcsóbban vezet célhoz, hanem pontosság tekintetében is megközelíti azokat, hiszen a drága mérési eredmények — mint láttuk — sohasem általánosíthatók, legfeljebb megkönnyítik a becslést, amelyre előbb vagy utóbb mégis csak rá vagyunk utalva. A folyók téli vízszállításának megállapítása úgy gyakorlati, mint tudományos szempontból jelentős. Vízgazdasági terveinkben a jégjelenségek figyelmen kívül hagyása súlyos hibákra vezethet : a téli hónapok közepes hozamának nagyságában 100%-ot is tévedhetünk és hosszabb tél esetén az évi középhozamot 15%-kal is könnyen túlbecsülhetjük. A lefolyási tényező alakulását módszerünk az eddigiektől eltérően helyesen tükrözi vissza, sőt egyes esetekben megkísérelhetjük segítségével a jégzajlásos árvizek vízállásainak előrejelzését is. II. RÉSZ. A magyar Duna jégviszonyai. Áttérve most már a Dunára, a következőkben statisztikai alapon tárgyaljuk a folyam jégviszonyait. Elsősorban magukban véve vizsgáljuk a jelenségeket, aztán okozati összefüggésben az éghajlati és egyéb tényezőkkel. A) A BUDAPESTI DUNASZAKASZ JÉGVISZONY AI. Először csupán a budapesti dunaszakaszra fordítjuk figyelmünket, — egyrészt, mert mind a jégviszonyokra, mind az éghajlati tényezőkre vonatkozóan itt találjuk a legmesszebbre visszanyúló és legrészletesebben feldolgozott feljegyzéseket, másrészt, mert az itt nyert eredmények — kisebb-nagyobb eltérésekkel — az egész magyar Dunára jellemzőek. Ha tudniillik egy pillantást vetünk Magyarország izoterma-térképeire (11. ábra, [24] nyomán), azt látjuk, hogy az évi középhőmérséklet a Duna mentén szinte mindenütt 10 és 11 C° közt van, — csak a Drávatorok alatti szakaszon emelkedik 11 C° fölé. Januárban pedig a —2 C°-os izoterma követi a Dunát és ismét csak a délmagyarországi rész melegebb valamivel. A jégviszonyok alakulásában oly fontos szerepet játszó hőmérsékletjárásban nem lévén tehát nagy különbségek, a Budapestre vonatkozóan nyert eredmények nyugodtan általánosíthatók. 1. A felhasznált adatok. a) Léghömérsélclet. A léghőmérsékleti adatok részben a M. Kir. Meteorológiai és Földmágnességi Intézet évkönyveiből, részben kézirati anyagából, illetőleg a külön idézett művekből valók. Gazdag meteorológiai irodalmunknak köszön-