Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
3. szám - I. Lászlóffy Woldemár: A folyók jégviszonyai, különös tekintettel a magyar Dunára
370 I. RÉSZ. A folyók jégviszonyai általában. A) A FOLYÓK JEGE. 1. Hőmérsékleti viszonyok. A fizikából ismeretes, hogy a víz fajsúlya (4) a hőmérséklettel (t) változik és a T = 1+10-™. 8,379,910 (t-á)*-101 2. 387,702 (t-4f*+10-™. 22,433 (t-4) 3 91° т* egyenlettel fejezhető ki. Vagyis a faj súlynak +4 C°-nál maximuma van, (Y=l), míg ettől bármilyen irányban eltérő hőmérsékletnél a fajsúly kisebb. így például, ha <=—5 G° т=0-999298 g/cm 3 0 „ 0-999871 +4 „ 1-000000 ,, 10 „ 0-999747 „ 20 „ 0-998259 „ 40 „ 0-992350 ,, A víznek ez a tulajdonsága nagyban befolyásolja a jég keletkezését. Álló vízben a felső rétegek átveszik a környező levegő hőfokát. Ha lehűlésről van szó, a felszíni rétegek sűrűsége fokozatosan növekszik, ezért a vízben függőleges irányú áramlás indul meg : a lehűlő és megnövekedett fajsúlyú vízrétegek lesüllyednek és helyükbe az alsóbb, melegebb (tehát könnyebb) vízrészecskék lépnek. (Konvekciós áramlások.) A vízrészecskéknek folytonos kicserélődése addig tart, amíg a víz egész tömegében + 4 C°-ra lehűl. Ekkor a felületen lévő részecskék további lehűlése már sűrűségcsökkenéssel jár, így azok megmaradnak a felszínen, miáltal az állóvíz nyári hőmérsékleti rétegeződése (felül melegebb, alul hidegebb) télivé alakul (felül hidegebb, alul melegebb). A felszínen a nagyobb hőmérsékleti különbségek és párolgás miatt a vízrészecskék aránylag könnyen lehűlnek 0 C°-ra, de a fenék közelében a víz — rossz hővezető lévén, — csak lassan veszi át a külső hőmérsékletet. Mély tavaknál egész télen át megmarad a fenék közelében a +4 C° körüli hőmérséklet. Sekély tavaknál azonban a víz egész tömegében áthűl, legfeljebb a fenék közelében találunk 0 C° feletti hőmérsékletet (Balaton). A függőleges áramlás megszűntével beálló nyugalom a jégképződést nagyon megkönnyíti. Ha a hideg, illetve a hőelvonás tovább tart, a víz felszínén jégkéreg keletkezik, melynek képződéséről Cholnoky professzor közöl részletes megfigyeléseket. [6] 1 Az első jéghártya a továbbiak során már védőréteg szerepét játssza, a jégképződéshez szükséges nagy hőelvonást (1 kg víznek jéggé kristályosodásánál 80 kcal szabadul fel) a párolgás és szél már nem segítik elő, a jégréteg tehát aránylag lassan hízik. Igen tartós télnek kell lenni ahhoz, hogy még sekélyebb tavak is fenékig befagyjanak. 1 A szögletes zárójelben lévő számok az Irodalom cím alatt felsorolt művekre utalnak.
