Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

2. szám - V. Elwood Mead: Az Egyesült Államok öntözőműveinél alkalmazott újszerű építőmódok. Fordította: Gubányi Károly

355 Az anyagbányában 3-5 köbyard (2-7 m

3) űrtartalmú puttonyokkal dolgozó elektromos hajtású bagger ásta ki és emelte az anyagot a kocsikba. A depóniában szintén villamos hajtású gépek végezték a motorkocsik megtöltését. A Belle-Fourche vízművek építésénél egy hasonló méretű földgátba mindössze egy angol mértföld távolságról kellett az anyagot szállítani, ahol az 529,000 köbyardnyi (404,425 m

3) föld elhelyezése hét hónapot vett igénybe. A Bouldergátnál az előbb leírt módon egy hónap alatt 420,000 köbyard (371,090 m

3) anyagot szállítottak a töltésbe, háromszor akkora távolságról. A Bureau of Reclamation által tervezett első falazott völgyzárógát a SaltRiver medrén át épült Roosevelt-gát volt Arizonában. Ez az építkezés 1903-ban indult meg és pedig oly vidéken, ahová akkor vasút még nem vezetett. A sziklás hegyvidéken a közúti közlekedés is sok nehézséggel járt. Az építéshez szükséges cementnek a munkák helyére leendő kiszállítására pályázatot írtak ki. Ennek alapján a legolcsóbb ajánlattevő a helyszínen átadott minden hordó (körülbelül 200 kg) cementért 4-89 dollár (28 P) egységárat kívánt. A hivatal a cementnek a helyszínen való gyártása mellett döntött, minthogy a munkahely közelében cementgyártásra alkalmas anyag bőven volt található. így a gyár létesítési költségeit is beleszámítva, az igen jó minőségű cement hordónkint csak 3-13 dollárba (16-94 P), vagyis az előbbinél 36%-kal kevesebbe került. A most épülő Boulder-gát 3,500,000 köbyardnyi (2,676,000 m

3) betontömegből készül. Ilyen hatalmas betontest létesítésénél a cementnek a kötés folyamán beálló felmelegedése és később a kihűlésnél bekövetkező összehúzódása a faltömegben jelentékeny feszültségeket idéz elő, amik a gáttestben repedésekre vezethetnek. Ilyen feszültségek létrejöttének megakadályozására a gáttest külön tömbökre felosztva fog készülni és a tömbök betontömegébe hűtőcsőhálózatot ágyaznak be, amiben a kötés folyamán hűtő folyadék kering. Ezenkívül az alkalmazásba jövő cement minőségét is úgy választották meg, hogy az a kötés alkalmával lehetőleg kevéssé melegedjék fel. Erre nézve hosszú időre nyúló, igen kiterjedt, előzetes laboratóriumi kísérleteket végeztek. Ezek folyamán a kívánt eredményt a standardcementhez bizonyos mennyiségű vasoxid keverésével érték el. Az Unió törvényhozása 1928 december 21-én adta ki a Colorado folyómenti vízművek engedélyét. Ezek egyik legfontosabb műtárgy a 730 lábnyi magasságú (222-5 m) Boulder-Canyon-gát. Ennek a nagyméretű műnek tervezésénél a feladat kidolgozásával megbízott Bureau of Reclamation szakemberei számos, egészen új és szokatlan problémákkal kerültek szembe : A gáttestet két, 1200—1500 lábnyi magas (366—457 m) meredek sziklafal közé kellett beilleszteni. Arról kellett tehát gondoskodni, hogy az építés folyamán a folyó víztömegét az építés helyéről elvezessék. A folyót pedig csakis a sziklafalakon keresztül lévén lehetséges eltéríteni, annak céljára négy nagy alagutat építettek, amelyek mindegyike tulajdonképen egy-egy 50 láb (15-24 m) körátmérőjű és 4000 láb (1219 m) hosszúságú betoncső. Az alagutak létesítésénél összesen 1,500,000 köbyard (1,147,000 m

3) sziklaanyagot kellett kirobbantani. A munkálatok 12 hónap leforgása alatt kifogástalanul el is készültek, úgy, hogy ma a Colorado folyó összes vize a négy óriási csövön távozik el az eredeti mederből és az így szabaddá tett mederszakaszban pedig már megindultak a gátalapozási munkálatai. 23»