Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

2. szám - III. Kenessey Béla: Az Alföld vízgazdálkodása

332 A szelek turbulenciája okozza, hogy ma már a meteorológusok igyekeznek a csapadékmérő edényeket teljesen a föld színében lehetőleg turbulenciamentesen elhelyezni és így a talaj felszínére hulló csapadékmennyiséget az eddiginél pontosabban megállapítani. Hogy pedig a szelek turbulenciájának mekkora hatása van a felfogott csapadék mennyiségére, arra a következő, tudományosan megállapított tényeket lehet felemlíteni : Ha az esőmérőt a talaj színében lehetőleg turbulenciamentesen állítjuk fel s az azzal felfogott csapadékot egységnek vesszük, mellette pedig a többi csapadékmérőket más és más magasságban helyezték el, az 1 m magasságban felállított csak 90—94%-ot, a 21 m magasságban lévő pedig már csupán 52%-ot fogott fel. * Anélkül, hogy az Alföld viszonyaival tovább foglalkoznám, az elmondottakból világosan kitűnik az Alföld vízgazdálkodásának magához az Alföldhöz kötött volta, amiből következőleg azt más vidéken, más talaj és klímaviszonyok közt szerzett tapasztalatokkal megoldani nem lehet. Azokat csak kellő kritikával, csupán bizonyos mértékig iránytadóknak tekintve, legtöbbször csak mint óvatosságra intőket fogadhatjuk el. Egy azonban kétségtelen. Az Alföld ármentesítése és a belvizek levezetése nem változtatta meg a klímát s ha öntözünk és fásítunk, bármilyen nagymértékűek legyenek is azok, a klíma nem változik meg, nem lesz soha több csapadék, a hiányzó csapadék pótlása pedig csupán ott lesz meg, ahol éppen öntözünk. * Ezt a tanulmányt nem fejezhetem be anélkül, hogy egy pár szóval ne foglalkozzam az idei — 1934-es — tavaszi szárazsággal. Minden újságolvasó tudja, hogy a szárazság nemcsak nálunk, hanem Csehországban, Románia déli részein, Bulgáriában, Török- és Oroszországban és több más helyen is szinte katasztrofális volt. Ugyancsak súlyosan jelentkezett az északamerikai Egyesült-Államok több, mint tíz államában és Kanadában. Az is köztudomású, hogy a szárazság hatásaként a világ búzatermése sokkal kisebb lesz annál, ami normális esztendőben szokott lenni. Amidőn a hazai viszonyokra utalok, a búzát illetően egyet nem hallgathatok el : Ahol a valódi búzatalajt kellően megmunkálták, elég mélyen lazították, porhanvították, megfelelően trágyázták, egyszóval a talaj fizikai szerkezetét lehetőleg kedvező alakban tartották és tartják, a búza a szárazságot igen jól állotta, mert az említett munkálatok hatásaként a talaj morzsalékos szerkezete mellett elegendő vizet tudott raktározni és a termés részére biztosítani. A helyes műveléstől való eltérések hatása természetszerűen a búza termésében is megnyilvánult. Hozzátehető ezekhez, hogy a morzsalékos szerkezetben való tartásnál több helyen szerepe volt a mésztrágyázásnak is. Visszatérve a szinte világszerte megvolt tavaszi szárazságra, fel kell vetnem a kérdést, mi okozta azt, miféle vízimunkák, ármentesítések és belvízlevezetések történtek mindenütt, hogy azok folyománya az aszály lett. Mert ha tény az, hogy a mondott munkálatok nálunk aszályossá tették a klímát és különlegesen az idei tavaszt, ilyeneket kellett egyszerre mindenütt végezni, mert különben a szárazság nem következett volna be. Ha pedig másutt nem végeztek