Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
2. szám - I. Kun László: Franciaország vízútja
262 A zsilipkamara megtöltésénél és kiürítésénél 60 m 3/sec vízszállítást és a vízlépcső változásainak megfelelőleg 8—13 percnyi időt vettek figyelembe. A kamara megtöltése két töltőcsatorna segítségével történik, melyek a felső fej fölső homloksíkjára nyílnak és a felső kapu mögött, a fenéken torkolnak be a kamarába. A töltőcsatornák zárása és nyílása hengeres tiltókkal történik. A kamara kiürítését három, szegmentes tiltó eszközli, melyek az alsófő tolókapujának alsó részében vannak elhelyezve. A zsilipkapuk tolószerkezetűek. Mindkét kapu két görgőpárral van ellátva, melyek közül az egyik a kapunak vízfelöli vége alatt van és a küszöbön elhelyezett síneken mozog, másik pedig a kapu földfelőli oldalának felső végén van és a kapufülke falkiugrásain elhelyezett síneken mozog. Az alsó kapu súlya 196, a felső kapué 85 tonna, amit azonban a vízhatlan tartányok 70%-kal csökkentenek. A zsilipelések gyors menetét mindegyik oldalfalon elhelyezett 3—3 elektromos gugora, fix bakok, létrák és jelzőlámpák segítik elő. A zsilipüzem teljesen elektromos. A falazatok betonból készültek, téglaburkolattal. A hajózsilip teljesen kész, hasonlóképen átalakították már a régi hajóvonatzsilipet is. A chatoui duzzasztógát. (Lásd a 11. és 12. képmellékletet.) Lássuk most már a második nagy munkát : az Alsó-Szajnán, a chatoui duzzasztógátat. A chatoui duzzasztómű a még 1840-ben épült bezonsi tüsgátat hivatot pótolni. Utóbbit nemcsak azért távolították el, mert szerkezete régi és a használat folytán már rozoga volt, hanem azért is, mert küszöbe 2-80 m-rel van magasabban a Párizs árvíz elleni védelme céljából tervezett új hajózóút mederszintje fölött. A chatoui duzzasztógát a duzzasztás könnyű szabályozhatása és a kezelés biztonsága érdekében Stoney-rendszer szerint épült. A duzzasztónak a folyóban három 30-5 m szélességű nyílása, a part fölött pedig egy nyílása van. A pillérek méretei 20 x4-5 m, a híd hosszúsága a folyó irányában 17 m, a fenéké pedig 18 m. A pillérek és hídfők pneumatikus alapozással készültek, míg a fenékburkolat vasszádfalak védelme alatt nyilt munkagödörben. A pillérek és hídfők fölött 2 vasbeton hídszerkezet vonul végig, melyek közül a völgyfelőli kezelőhíd gyanánt szolgál. Az előbb említett negyedik nyílás a tartalék duzzasztótábla állandó raktározására szolgál, melyet szükség esetén a hídszerkezeten levő két futódaru helyez el. Magától értetődik, hogy a használatonkívül helyezendő táblákat is utóbbi két daru teszi a partra. A duzzasztó zárótáblái kettős táblákból állanak, melyek közül az alsó a fenékben elhelyezett acélöntvényre támaszkodik, a felső pedig az alsó tábla síkja mögött mozog. Utóbbi süllyesztésével vagy fölhúzásával a duzzasztás szabályozható és egyben az úszó jég is átbocsátható. Az esetleges hajózás részére mindkét tábla fölhúzásával a duzzasztó nyílásai teljesen szabaddá tehetők. A felső táblák kezelése elektromos csörlők segítségével, míg az alsó tábláké hidraulikus úton, csavarokkal történik, melyeket elektromos szivattyúk hoznak működésbe. Mindegyik duzzasztótábla rácsos gerendaszerkezet, a vízfelőli oldalon parabolaalakban, a levegő felőli oldalon egyenesben kiképezve. Az alsó tábla súlya 150 tonna, a felsőé 100 tonna.