Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
2. szám - I. Kun László: Franciaország vízútja
260 villezi és martoti duzzasztó a hozzátartozó mureauxi, port-villezi és st.-aubini zsilipekkel. A megmaradó vízlépcsőknél a zsilipek számát újonnan építendő hajóvonat-zsilipekkel mindenütt háromra emelik. Az új duzzasztók nagyobb vízszínmagasságot adván, csak helyenként kell majd kotrási munkákat végezni, hogy a tervezett 5 m hajózásimélységet elérjék. Mindezeket a reformokat tartalmazzák az 1922 augustzus 20-án és 1923 május 18-án kelt közmunkaminiszteri rendeletek, melyek még intézkednek a 6 méternél kisebb szab admagasságú hidak újjáépítéséről, az Oise alatti vízlépcsőknek vízienergiakihasználásáról és egy legalább 80 m széles hajózóút eléréséről is. Ha mindezeket az említett újításokat végrehajtják, akkor az Alsó-Szajna forgalmának sima lebonyolítása biztosított, sőt, mint azt az alábbi számítás is igazolja, az lényegesen növekedhetik is. A kis zsilipeket számításon kívül hagyva, minden egyes vízlépcsőnél a régi hajóvonat-zsilip teljesítőképességét 2700 tonnára, az újonnan építendő hajóvonatzsilipét 6000 tonnára véve föl és az előbbinél 10 hegymenetet, az utóbbinál 8-at tételezve fel, továbbá figyelembevéve a tapasztalat szerinti 60%-os kihasználási tényezőt, a régi átalakított zsilip teljesítménye: 10 x2700 x0-6x360 = 5-8 millió tonna, az építendőé pedig 8 x6000 x0-6 x360=10-3 millió lesz, vagyis összesen 16-1 millió tonna. Ez pedig oly forgalmi lehetőséget ad, ami hosszú időre biztosítja az állandóan növekvő forgalom akadálytalan lebonyolítását. Mindezekkel a részben már megvalósított, részben tervezett intézkedésekkel nemcsak a forgalom növekedése válik lehetővé, hanem a rouen—párizsi hajómeneteknek az ideje is lényegesen rövidül. Nagyobb űrtartalmú és éppen ezért gazdaságosabb vízijárművek alkalmazása akadályokba nem ütközik, az Alsó-Szajna kikötői a modern berendezésekkel gazdaságosabban dolgoznak és végül, minthogy Párizsig a 2000—2500 tonnás uszályok is felmehetnek, közvetlen összeköttetés létesülhet Párizs és London között. Az utábbi különben kisebb mértékben már meg is van. Az említett miniszteri rendeletnek megfelelőleg megépült már az új hajóvonatzsilip Amfreville—sous-les-Monts mellett, átalakították ugyancsak itt a régi hajózózsilipet és megépítették a chatoui, valamint a suresnesi duzzasztógátakat. Az Amfreville sous—les— Monts melletti zsilip építése. (L. 7—10. ábrát és 6—10. képeket.) A martoti böge kiküszöbölése szükségessé tette ennek mélyítését, valamint az amfrevillei régi hajózózsilip átalakítását. Hogy miért éppen itt kezdték a franciák az Alsó-Szajna újabb rendezését, azt az a körülmény magyarázza meg, hogy a hajók a dagálynál egyszerre nagy tömegben menvén fel, a st.-aubini zsilip előtt állandó forgalmi torlódás volt. A víziközlekedés biztosítása céljából elsősorban természetesen az új hajóvonatzsilip épült meg, mely a forgalmat egymaga is le tudja bonyolítani, azután került csak sor a régi hajóvonatzsilip átalakítására. Az új hajó vonat zsilip hasznos hossza 220 m, szélessége 17 m. A vízlépcső függvénye lévén a tengerszint változásának, az 5-26 m és 7-27 m között változik. A hajózózsilip felső fejének és a vízfelőli oldalfalnak alapozása vasbetoncaissonok segítségével, pneumatikus alapozással, egyébként pedig vasszádfalakkal eszközölt körülzárás védelme alatt történt. A felső fej caissonja, mely a helyszínen készült, 36-3x15 m; a vízfelőli oldalfal felső részének 7 darab caissonját, lévén azok kisebb méretűek, a régi hajóvonatzsilipben építették és elkészültük után beépítési helyükre úsztatták.
