Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

2. szám - I. Kun László: Franciaország vízútja

253 Ami most már az elnökséget, az ügyvezető bizottságot és a tagokat illeti, azok között igen befolyásos embereket látunk. A tiszteletbeli elnökök között helyet foglalnak a liga működésében érdekelt volt miniszterek és képviselők. Az igazgatóbizottságban ott látjuk a francia ipari, hajózási és egyéb közlekedési vállalatok vezetőit, a kultúrmérnöki és folyammérnöki szolgálat vezetőembereit stb., ami már bizonyos kezdősebességet ad a felmerülő fontos kérdések elintézésénél. A közületek között képviselve van minden franciaországi érdekelt kereskedelmi kamara, a város, hajózási társulat, a vízierőtelep-részvénytársaság, vasút, a bányatársulat, fontos ipartelep, a bank, melyek az üléseken mind kiküldöttjeikkel vesznek részt. Az országos ülésekre benyújtott tanulmányokat, valamint a hozzászólásokról szóló jegyzőkönyveket olvasva, látjuk, hogy egy ilyen kongresszuson egy vidék összes vízügyeit minden oldalról a legrészletesebben megvilágítják és pedig nemcsak műszaki, hanem éppen olyan, sőt talán még fokozottabb mérvben gazdasági szempontokból is. Ez természetes, mert a műszaki kérdések a gazdasági kívánalmak után igazodnak. Különben magának a ligának már az összetétele is olyan, hogy az érdekelt tagok előtt elsősorban is a gazdasági szempontok a döntők és csak másodsorban áll a mérnökök szerepe, amikor is az egyes megoldások gazdaságosabb vagy kevésbbé gazdaságos módjáról folynak a tanulmányok. A mondottakból látható, hogy a vízrendezési és vízhasznosítási liga megalakításával az illetékes tényezők elérték, hogy az ország különböző vidékén összehívott országos ülések az illető vidék minden vízügyi problémáját és kívánalmát legalább is időnként fölvetik, ott azokat minden oldalról megvilágítják és ösztönzést adnak a felmerült terveknek megoldására, amiből azután nemcsak az illető vidéknek, hanem az egész országnak is haszna van. D) A KÖZELMÚLTBAN BEFEJEZETT ÉS FOLYAMATBAN LEVŐ MUNKÁLATOK. 1. A Szajna rendezési munkálatai. A Szajnáról, mint víziútról, már az előbbiekben megemlékeztünk. A Szajna, mint a franciaországi víziúthálózatnak főere, Méry-sur-Seine-től a torkolatig, 573 km bosszúságban hajózható. Hajózás szempontjából azonban csak a Montereautól — ahol a nálánál nagyobb vízhozamú Yonne-t fogadja magába -— Le Havreig terjedő 469 km hosszúságú szakasz érdemel különös figyelmet (1. ábra). A Szajnán a hajózás ősrégi keletű, sőt a folyónak duzzasztókkal való hajózhatóvá tétele is már több, mint 100 évre nyúlik vissza. A Szajnának Montereau és Rouen közötti 310 km hosszú szakaszát a duzzasztók és hajózózsilipek 21 vízlépcsőre osztják (3—6. ábrák). A magasságkülönbség a legfelső a montereaui böge és a tenger szintje között 46-79 m, vagyis átlagban egy vízlépcsőre 2-23 m esik. Mielőtt a Szajna újabb rendezési munkálatait ismertetnők, meg kell említeni annak jelenlegi, illetve pár év előtti állapotát. A Felsőszajnán (3—4. ábra), vagyis Párizs és Montereau között, ahol a duzzasztók száma 12, minden vízlépcsőnél egy-egy hajóvonat-zsilip van. Ezek számát a 3 legalsó duzzasztónál az 1900-tól 1914-ig terjedő időközben kettőre emelték. A zsilipek szélessége a zsilipfőnél mind a régieknél, mind az újaknál 12 m, hasznos hosszúságuk pedig 172 m. Montereautól Corbeilig a hajózóút mélysége 2 m. Corbeiltől Párizsig