Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

2. szám - I. Kun László: Franciaország vízútja

247 Összegezve az említett beruházásokat, Franciaország a háború utáni években víziútjaiba — semmiféle adminisztrációs kiadást nem számítva — a következő összegeket ruházta be : a) fenntartási munkák címén és b) újjáépítések és új létesítmények címén .. 362,936,200 aranyfrank c) Nemzeti Fölkészültség címén 13,333,000 ,, d) Strasbourg kikötőjének építése 20,000,000 ,, e) a Colme munkáira 2,083,000 /) német ingyenes természetbeni szolgáltatások címén 50,000,000 g) az elpuszított vidékek víziútjainak helyreállítása címén állami beruházások és ugyanezen a címen a németektől kapott ingyenes természetbeni szolgáltatások 195,589,000 ,, li) az Országos Hajózási Hivatalnak a gépi vontatásokba befektetett költségei ? ,, i) kereskedelmi kamarák, départementok, városok, etc. víziutakhoz való hozzájárulási alapjai 14,159,000 Összesen : .... 658,100,200 aranyfrank Ez az összeg képviseli nagyjában az állam által 14 év alatt minden adminisztrációs költség nélkül — csak a belső víziutakra — kiadott összegeket, ami kereken évi 48,000,000 aranyfranknak felel meg. Amint látjuk, az összeg Franciaország gazdagságához képest, nem túlságosan magas, azonban figyelembe kell venni, hogy ez az összeg csak egy kis része a vízügyi kiadásoknak, mert a tengeri kikötőkre az állami költségvetés ennél sokkal nagyobb összeget szán, továbbá ide számítandók még a városok, kereskedelmi kamarák, közületek és magánosok által fizetett hozzájárulások. Mondanunk sem kell, hogy a fenti összegekben a nem hajózható és nem tutajozható folyók rendezésére, a kultúrmérnöki munkákra, valamint a vízierőtelepekre fordított költségek nem foglaltatnak benn. 3. Országos Hajózási Hivatal. (Office National de la Navigation.) Láttuk az előbbiekben, hogy a francia víziutak forgalmában a múltban és a jelenben igen nagy szerepet játszanak az 1—2 hajóval rendelkező kishajósok. Tudjuk azt is, hogy a víziutak forgalmának lebonyolításában a kishajósokon kívül hajóstársaságok is résztvesznek, valamint olyan vállalatok is, melyek, különösei a csatornákon, kizárólag csak a vízijárművek vontatásával foglalkoznak. Megemlékeztünk az ,,affréteur"-ök közreműködéséről is, kik a lehetőség szerint kiuzsorázzák a kishajósokat. Könnyen elképzelhető, hogy ezeknek a víziforgalombai; résztvevő tényezőknek érdekei nem mindig fedvén egymást, gyakori ellentétek merültek fel, aminek a kárát csak a hajózás látta. Semmiféle szervezet nem állott fönn, ami egyrészt mindezeket a hajózást gátló körülményeket kiküszöbölte és az említett tényezők között az együttműködést létrehozta volna.