Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

2. szám - I. Kun László: Franciaország vízútja

223 7. hálózaton eredő forgalom : a) belforgalom 336,259,960 tkm b) expedíciók 30,753 ,, II. hálózaton hívül eredő forgalom : c) érkezett áruk 1,446,837 ,, d) átmenő áruk 69,905,797 „ Összesen 407,643,347 tkm. Azt, hogy a belforgalom tonnakilométereinek összege ilyen nagy, az a körülmény magyarázza meg, hogy a Rajnán francia-német és francia-belga viszonylatban erős nemzetközi forgalom van. A nemzetközi viszonylatban történt áruszállításokról pedig azt mondottuk, hogy a határon átlépő áru vagy belforgalomnak számít vagy expedíciónak, a szerint,amint azaz illető szakaszon rakodik ki, avagy más hazai szakaszra szállíttatik. Ez előbbi eset áll fönn a Rajnán felfelé haladó és strasbourgi rendeltetésű áruknál. Most már, ha a statisztikának a nemzetközi forgalomra vonatkozó adatait vizsgáljuk, akkor azt kapjuk, hogy a Rajnán Belgiumból és Hollandiából összesen 1,515,887 t, Németországból 1.660,058 t, Svájcból pedig 19.787 t áru érkezik be, ami együttvéve 3,195,732 t-át tesz ki. Ennek legnagyobb része strasbourgi rendeltetésű, ahol csak 442,139 t-át raknak át a rajnai uszályokból a francia uszályokra, vagyis az említett 3,195,732 t áru mint belforgalom minősül. Ennek megfelelőleg a belforgalomban levő áruknál a tonnakilométerek száma is rendkívül nagy. A szállított áruk közül, mint táblázatunk mutatja, legfontosabb a szén, amiből német és belga eredetű 2,150,840 t. Sorrendben utána következik a faipari nyerstermények forgalma, ami pedig Franciaországból irányul Németországba (1,537,444 t). A Rajna francia-német nemzetközi szakaszának hajózási viszonyairól tanulmányunknak a Grand Canal d'Alsace-ról szóló fejezetében foglalkozunk, miért is azt ezen a helyen mellőzzük. Egyedül csak azt említjük ehelyen meg, hogy az ott fellépő vízsebességek miatt a múltban állandóan veszélyeztetett rajnai hajózás egy oldalcsatorna révén mindezektől a kellemetlenségektől megszabadult. Az oldalcsatornában az év bármely szakában a legnagyobb merülésű rajnai uszályok is zavartalanul közlekedhetnek. A Rajna szóbanforgó szakaszán fekszik Franciaországnak Párizs után legnagyobb belvízi kikötője : Strasbourg, melynek 1930. évi forgalmát részletesen a XII. kimutatás tünteti föl : XII. KIMUTATÁS. Strasbourg kikötőjének forgalma 1930-ban tonnákban Víziút neve Berakás Kirakás Összesen Végösszegben A Rajnán A Marne—Rajna-csatornán A Rhône—Rajna-csatornán 2,639,445 403,325 783,349 3,064,223 355,456 124,349 5,703,668 758,781 907,698 7,370,147