Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
2. szám - I. Kun László: Franciaország vízútja
216 majd az Oise torkolatig 458,255 t-ra csökkenik ; innen Rouen-ig ismét némileg emelkedik (581,503 t). Megemlítendő, hogy néhány szakaszon az építőanyagokban igen erős hegymenet is van. Például a Rouen— Oise között 1,308,239 t, Oise—La Briche között 2,336,954 t, La Briche—Párizs között 1,611,611 t, Párizs belterületén 2,703,107 t, Párizs—Montereau között a már említett 2,205,974 t. Ennek a forgalomnak jobb megértéséhez szükséges volna az építőanyagok egyes alfajainak részletezett forgalma. Az egyéb fajta áruk kisebb mérvű szállításaitól eltekintve, megemlítendő a fontosságban harmadik helyen álló hidrokarburátok szállítása (benzin stb.). Ezek természetesen nagyrészt rouen-i, kisebb mérvben havre-i eredetűek és a szállítás magától értetőleg Párizs felé irányul. Térképünk jól érzékelteti azt a rendkívüli különbséget, ami az érkező és térti fuvarok mennyisége között — különösen a Szajna alsó szakaszán — mutatkozik. A Felső-Szajna szállítási viszonyai ebben a tekintetben sokkal előnyösebbek. A fuvarok közti ez az arány azonban csakis akkor fog változni, ha a párizsiak álma : „Párizs, tengeri kikötő" megvalósul, amikor is a tengeri hajók majd Párizsig mehetnek föl. Ez azonban egyet jelentene Rouen forgalmának csődjével, mert utóbbit Párizs venné át, a tengeri forgalomban pedig úgyis Le Havre-é eddig is az elsőbbség. Az elmondottakból kiragadva azokat a momentumokat, hogy Rouen rendkívüli árumennyiséget dob a Szajnára, valamint, hogy a Felső-Szajna erős forrása az építőanyagoknak, amihez még a Marne-folyó is hozzájárul, végül pedig, hogy Conflansnál az Oise visz a Szajnába rendkívüli szénfuvarokat, amelyeket a világváros úgyszólván mind elfogyasztja, sejthetjük, hogy elsősorban is Párizs kikötőjének, másodsorban pedig Rouen-nak lesz rendkívül nagy forgalma. Annak a megjegyzésével, hogy Párizs forgalmát egész külön tárgyaljuk, fölsoroljuk azokat a kikötőket, amelyeknek forgalma 500,000 t-án felül van. Megjegyezzük, hogy az itt közölt kikötők jórésze már Párizs környékéhez tartozik. A víziúthálózat jellemzéséül végül megemlítjük, hogy a Szajnának forgalma a montereau—roueni szakaszon állandóan nő. Az 1930. évi statisztika ugyanebben az évben maximumot jelez. A Párizs belterületén lévő St. Denis és St. Martincsatornák legnagyobb teljesítménye 1929-re esik. Lássuk most már a legnagyobb francia kikötőnek, Párizsnak a forgalmát. Térképünk mutatja, hogy Párizs az összes számottevő franciaországi és egyúttal belga víziutakkal össze van kapcsolva, tehát Párizsból kiindulólag a víziszállítások minden irányban eszközölhetők. Ez a kedvező helyzet nagyban hozzájárult forgalmának emeléséhez. Rouen (belvízi forgalom) Villeneuve—le— Roi ... Genne vil Mers Montereau Pantin Aubervilliers Saint-Denis Issy 5,078,622 t 1,866,428 t 1,126,134 t 849,270 t 679,596 t 652,109 t 566,539 t 515,009 t
