Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

2. szám - I. Kun László: Franciaország vízútja

212 nek (515.843 t), nagyobbára Etrun felé történő irányítással. Ami azonban az Escautnak Condé és a határ közti, valamint a Sambre-nak Landrecies és a határ közti szakaszán berakott szeneket illeti (előbbin 679,423 t, utóbbin 296,596 t), ezek már belga eredetűek. A szenek további útja, illetve szétosztása a következő módon történik : Az Escaut felső szakaszán lefelé haladó szenek forgalma Condé és Etrun között 823,040 t-ról 967,746 t-ra emelkedik, egyesülvén Etrunnél a Sensée csatorna felől jövő béthuni medence szeneivel, a szállítások Etrun és Cambrai között 3,283,164 t-ra ugranak fel, majd a St. Quentin-csatornán Chaunyig 3,261,582 t-t tartván meg, az Oise oldalcsatornán leesnek 2,901,836 tonnára, dacára a Sambre-on érkező 221,494 tonnányi szénfuvaroknak. A forgalom a Chauny—Janville közti szakaszon és az Oise-tól a Szajnáig sem esik 2,850,529 tonna alá, ahol a szóbanforgó hálózatnak végpontja van. Építőanyagokban a belgium—párizsi vonal mentén elterülő vidékek szegények lévén, azok kívülről érkeznek. Belgium felől érkezik az Escaut-n 663,731 t, majd forgalmuk a condé-etruni szakaszon 729,034 t-ra emelkedik, amiből azonban 351,302 t Etrun felé és 377,732 t Condé felé irányul. Ott a statisztika a kétirányú szállítást majdnem egyenlőnek adja meg. Etrunnél építőanyagok érkeznek le ugyancsak a Sensée-csatornán, melyeknek lefelé irányuló forgalma 343,906 t, illetőleg a dunkerque-i irányban 835,421 t. Ebből látható, hogy ott a kétirányú fuvarok találkoznak és pedig egyrészt a Belgium felől érkező és a béthune-i bányaközpont felé irányuló, másrészt a St. Quentin csatornából felfelé haladó szállítmányok, aminek következtében az Escaut-on Cambrai és Etrun között az építőanyagok forgalma 1,501,008 t-ra szökik fel, ebből 1,053,003 t Dunkerque és Condé felé irányul, 448,005 t pedig déli irányba. A St.Quentin-csatornán — Cambrai és Chauny között — még erősebb az építőanyagok forgalma (1,999,408 t), melyből 1,439,981 t irányul Etrun és 559,427 t az Oise medencéje felé. A Sambre-csatorna is jelentős tételt visz be (269,271 t) építőanyagokban erre a vonalra. Az Oise-csatornán, illetve a csatornázott Oise-on az építőanyagok forgalma a Szajnáig körülbelül egyforma : 1,823,392 t, illetőleg 1,798,011 t, ahol a hegymenetben történő szállítások a völgymenetieknek kétszerese. Megemlítendő, hogy az Aisne-en, ahonnan a fővonal szintén kap fuvarokat, a legjelentékenyebb az építőanyagok forgalma. A mezőgazdasági termékek szállításában a hálózat szintén jobbára csak elosztó jellegű és a szállítások mindkét irányban körülbelül kiegyensúlyozzák egymást. Ami a különböző faáruk fuvardíját illeti, ezek nagyobbára Párizs felől érkeznek és az Oise-on haladnak felfelé, másrészt azonban Nancy vidékéről is származnak és az Aisne vonalát felhasználva, érik el a párizs—belgiumi víziutat. A forgalom, mint láttuk, a hálózaton rendkívül nagy és így annak ellenére, hogy egyes utakon kettős zsilipek vannak, a közlekedés rendkívüli nehézségekbe ütközik. Különösen áll ez a St.-Quentin-csatornára, ahol bár a zsilipelések jövetmenet történnek, a hajók százai néha napokig várakoznak, míg tovább tudnak jutni. Méltán nevezik a hajósok ezt a szakaszt Cayenne völgyének. Ezeket az anomáliákat lesz hivatva kiküszöbölni a tervezett Nord-csatorna, mely a Sensée-csatornát kötné össze közvetlenül az Oise-oldalcsatornával, tehermentesítve ezáltal a St.-Quentin-csatornát.