Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

1. szám - XI. Szakirodalom

185 bőségű szitán. Ebből a görbéből meghatározható az úgynevezett lépcsős hordalékösszetételi grafikon, amelyről leolvasható, hogy a különféle szemnagyságú anyagok hány százalékát teszik a hordaléknak. A két ábrázolási mód között tulajdonképen olyan viszony van, mint amilyen a vízállás-tartóssági és gyakorisági görbék között fennáll. Ehrenberger első tanulmánya ennek a két görbének törvényszerűségeivel foglalkozik. A különböző hordalékpróbák összehasonlíthatósága szempontjából célszerűnek tartja a szemösszetételi grafikon léptékének olyan megválasztását, hogy négyzetbe írott ábrákat kapjunk. Egész folyó vagy folyószakasz hordalékviszonyainak feltüntetésére az egyenlő nagyságú szemcseátmérők vonalai szolgálnak. (Ezekről részletesebben, ábrákkal számolt be Böhm Woldemár : A hidrológiai kutatás című tanulmánya a Vízügyi Közlemények 1930 július-decemberi számában, 106—107. oldal.) Végeredményben a tényleges mérések, a modellkísérletek és az elméleti vizsgálódások azt mutatták, hogy nem elégséges valamely folyó hordalékösszetételére egy alkalommal vett próbákból következtetni, hanem szükséges több alkalommal próbákat venni ós az azokból kiadódó eredmények középértékével számolni, annál is inkább, mivel — mint már rámutattunk — a hordalékhozam az egyes függőlegesekben is rövid időközökben aránylag tág határok között lüktetésszerüen változik. Benedek Pal.