Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

1. szám - VIII. Ihrig Dénes: A karapancsai szivattyútelep biztosítása

167 fészkek keletkezésére adjanak alkalmat. És ez a vasbetontorkrétozás végrehajtásának lényege azt úgy elvégezni, hogy homokfészkek, tehát laza, kötőanyagnélküli száraz részek ne keletkezzenek, ami helyes betonozással és a torkrétmester kis ügyeskedésével el is kerülhető. Mint már említettem, a munkánál a legkisebb típusú készülékkel dolgoztunk, hiszen a tömlő átmérője 20 mm, a fúvóka nyílása 12 mm volt, tehát az alkalmazott 8 mm maximális szemnagyság is túlzottnak mondható. Ezért, hogy a felülről nagyobb vastagságban fúvatott lemez készítését (a szívócsövek alatt 25 cm) gazdaságosabbá és jobbá tegyük, azt vegyes módszerrel végeztük el. A fúvókat tudniillik, vékony rétegek készítése mellett ide-oda mozgattuk és közben mosott, öregszemű kavicsot szórtunk a rétegbe. Ezeket a szemeket a torkrétsugár jól beverte, beágyazta és az egészet tömör betonná dolgozta össze. Az oldalfalaknál a veszteség már sokkal nagyobb volt, de a már megszilárdult, sima fenékre visszahullott anyagot összegyűjtöttük és ismét a száraz anyagkeverékhez adagoltuk. Természetesen ezt a hozzákeverést csak kis mennyiségben lehetett keresztülvinni, nehogy nedvességtartalmával a száraz anyagkeverék maximálisan megengedett 3—5%-os nedvességtartalmát túllépjük. Ha a száraz keverék nedvességtartalma a 3—5%-ot túllépi, akkor már vezetékeldugulásokat okozhat, ami természetesen a többszöri megállás miatt az üzem gazdaságosságát csökkenti. A 8 cm-es oldalborítást egy rétegben, a gépház melletti 20 cm-es falat pedig, még az anyag megkötése előtt két rétegben torkrétoztuk. A kész torkrétbeton felületeket az egyenetlenségek eltüntetése végett eleinte léccel húztuk le és símítottuk. Ez azonban a torkrétbeton természetét is kifejező, kissé egyenetlen, de töniör felületét tönkretette. Ezért azután, hogy a felület kiképzésével a beton előállítási módját is hangsúlyozzuk, a későbbiekben a léccel való lehúzás után mégegyszer vékonyan befúvattuk. A szívóakna betonozása hét munkanapon keresztül összesen 53 munkaóra alatt készül el, ami alatt 20-5 m

3 tömör vasbetont készítettünk, vagyis egy munkaóra tömör beton teljesítménye 0-4 m

3 volt. Természetesen, a száraz anyagkeverék a nagy bedöngölési tényező és a visszapattogás miatt ennél jóval több volt. Ha átlagos értéket számítunk a lefelé és az oldalra eszközölt torkrétozásra, az előállított betonben köbméterenként 340 kg cement van. A száraz anyagkeverést 1 : 5 arányban végeztük, amikor is 1 m

3 kész beton előállítására végeredményben kb. 1-5 m

3 6—8 mm maximális szemnagyságú, vegyesszemű, kirostált és szárított dunai kavicsoshomokot használtunk fel. Az előállított torkrétbetonba 1990 kg vas van beépítve. Az egységárak a következőképen oszlanak meg : anyag (kavicsoshomok, bauxitcement és vasanyag) 97 P/m

3 gépkölcsöndíj és üzem (összes gépek és üzemanyag) .... 108 ,, munka (vasszerelés, gépkiszolgálás és fúvatás) 50 ,, összesen 255 P/m

3 A torkrétozásnak speciális gépi berendezése miatt két hátránya van : drágasága és szakmunkást igénylő kiszolgálása. Mindenesetre az építőhely fekvése, a végzendő munka nagysága, jobb és olcsóbb üzemű gépek alkalmazása sokat segít a dolgon. Azonban van munka, amit nélküle jól elvégezni nem igen lehet, azért ha ilyen esetben minden körülményt mérlegre teszünk, azt hiszem, a kérdésnek a