Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

1. szám - VIII. Ihrig Dénes: A karapancsai szivattyútelep biztosítása

162 keresztül szóródik a betonozási felületre. (8. ábra.) A fúvókának kettős feladata van. Először keresztmetszetének fokozatos szűkülésével az anyag mozgási sebességét felfokozza arra az ütközési sebességre, mely a megtapadáshoz szükséges tömörséget létrehozza, másodszor pedig a száraz anyagot egyenletesen nedvesíti. Ezért a fúvóka összeszűkülő gumibetétes vége előtt vízvezetékhez kapcsolódó vízrózsa van beiktatva. A víz hozzáfolyását és ezzel az anyag nedvesítésének fokát a fúvató munkás csappal szabályozza, balkezében a fúvókát és jobb kezében pedig a csapot tartva és ügyessége éppen abban van, hogy mindenkor a helyes vízmennyiséget adagolja a betonba. Anélkül, hogy a készülék és berendezés technikai kérdéseivel foglalkoznám, Ütközési .sebesség 9. ábra. csak néhány adatot említek. A berlini Torkret-Gesellschaft által gyártott készülékek nyolc típusba vannak beosztva, melyeknél a legkisebbtől a legnagyobbig az anyagtömlő átmérője 19—102 mm, a levegőszükséglet 1-7—33 m

3/min, és az óránkénti száraz anyagkifúvás 0-5-—10 m

3 között változik. Az alkalmazható száraz anyag maximális szemnagysága a tömlőtől és a fúvóka nyílásától függ, készülékek szerint 3 mm és 40 mm között van. A tömlőátmérővel arányban nem álló maximális szemnagyság a tömlőt eldughatja és üzemzavarokat okozhat. Az általunk használt kis típusú készüléknél 20 mm tömlőátmérő és 12 mm fúvókanyílás mellett 8 mm volt az a maximális szemnagyság, amely még lényegesebb üzemzavart nem okozott és amellyel még dolgozni lehetett, bár ez a megengedett 5 mm-t felülhaladta. A fenti gyári adatokat nézve azonban a torkrétozás technikájának ismeretében nehéz elképzelni óránként 4—5 m

3-nél több száraz anyag feldolgozását és 50—60 mm-nél vastagabb tömlőnek kézben tartását és mozgatását anélkül, hogy az előállított betonban csomók vagy homokfészkek ne keletkezzenek. Ezért az alkalmazható maximális szemnagyságot 20—25 mm-ben állapíthatjuk meg. Tovább vizsgálva most már a fúvókából kikerült betont, az hozzáütődik a betonozási felülethez és ott rendkívüli módon tömörülve, megtapad. Ennek eléréséhez azonban megfelelő ütközési sebességre van szükség. Ha most már az ütközési sebesség függvényében vizsgáljuk a megtapadt szemcsék százalékos arányát, akkor azt látjuk, hogy amíg a fúvatott anyag egy bizonyos ütközési határsebességet el nem ér, minden anyag visszahullik. (9. ábra.) Csak a határsebességnél nagyobb sebességeknél ad az ütközés az anyagnak olyan tömörséget, hogy azt a szemcsék közötti