Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

1. szám - VIII. Ihrig Dénes: A karapancsai szivattyútelep biztosítása

15!) méreteztük. Az önsúlyból és vízsúlyból származó igénybevételek számításánál a Kammüller levezette formulákat használtuk

4, a földnyomásból származó igénybevételeket pedig a vékonyfalú cső rugalmas alakváltozásaira tekintettel, a föld rugalmasságának tekintetbevételével határoztuk meg.

5 A földnyomásból származó függőleges és vízszintes főnyomásokat p és p/4-nek, az ágvazási együtthatót pedig hasonló anyagokra meghatározott együtthatók alapján 0-5 kg/cm

3-nek vettük fel. Tekintettel azonban a felvétel bizonytalanságaira, kiszámítottuk az igénybevételt a föld rugalmasságának tekintetbevétele nélkül is és mértékadónak a két igénybevétel középértékét fogadtuk el. A fenti feltételek megközelítéséről a földfeltöltés alkalmával is igyekeztünk gondoskodni. A csatornaszelvény kitöltését a cső két oldalán nagyon gondos, 10 cm-es rétegekben való döngöléssel kezdtük és midőn elértük a cső tetejét, akkor a csövön kívüli két külső oldalt vittük fel. Utoljára maradt a cső feletti középső rész kitöltése. A cső rozsdavédéséről belül kétszeri miniumozással, a külső oldalon a gyári kátrányozáson kívül kétszeri bitumenkenéssel gondoskodtunk, még pedig úgy, hogy a két bitumenkenés közé jutaszövetet tettünk. A vasbetonból készült kinyomócsőfej a kúpos csővéggel együtt 8 m hosszban, egyenletesen megy át a 130 cm átmérőjű körszelvényből az elég bő trapézszelvénybe, úgy azonban, hogy csupa síklapokból áll. Ezzel a zsalúzást igen megegyszerűsítettük, sőt bauxitcement alkalmazása miatt elég volt csak egyoldali zsalúzást készíteni, mert a beton gyors szilárdulása miatt a mintadeszkázat a másik oldalra anélkül volt átállítható, hogy a betonozásban megszakadás állt volna elő. A csőfejben vasbetonköbméterenként 53 kg vas van. Teljes előállítási költsége 86 P/m

3 volt. 8. A szívóakna megerősítése. A szívóakna megerősítésével hármas célt akartunk elérni. Először is a szívóaknának szilárdsági szempontból kell megfelelni. A vizsgálatok kimutatták, hogy az oldalfalak a lehetséges földnyomásokkal szemben az állékonyság követelményét sem elégítik ki. Követelményünk tehát az volt, hogy az oldalfalak a földnyomást, a fenék pedig a reá ható víznyomást bírja el. Másodszor, az összerepedezett silány betonból készült építményt össze kell fogni és úgy kibélelni, hogy benne repedések ne keletkezhessenek, tehát vízzáró legyen. Harmadszor a szívóaknát függetleníteni kell a gépháztól azért, hogy a két különböző tömeg ülepedése egymást ne befolyásolja, káros repedések, elválások ne keletkezhessenek. Ezt a hármas célt szolgáljuk az oldalfalak összefogásával és kitámasztásával, valamint a belső vasbetonlemezborítással, mely a szívóaknát a gépház fala mellett, de tőle függetlenül épített vasbetonfallal együtt kosárszerűen fogja össze. Ezek szerint tehát a megerősítő szerkezet : 1. az oldalakat felül összefogó szegély gerendából, 2. a szegélygerenda közvetítésével az oldafalakat kitámasztó gerendákból, 3. a gépház fala melletti vasbetonfalból és 4. a szívóakna fenekét és oldalfalát belülről kibélelő burkolatból áll. (6. ábra.) A vasbetonburkolatot úgy kellett méretezni, hogy a szívóakna belső terét 4 Der Bauingenieur, 1922. évf. 396. oldal. 5 Dr. Sabathiel : Földbeágyazott eső rugalmas alakváltozása és feszültsége. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1932. éfv. 21/22. sz.