Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

1. szám - VI. Korpás Emil: A Csepelsziget

127 húzódnak. Nyugati végük azonban észak felé kanyarodva, a mai Dunával párhuzamosan Lórév felé folytatódik. Itt a nagy Dunával 11, párhuzamosan húzódó egykori medret számláltam meg. Makád és környéke talán a legérdekesebb fizikai földrajzi, sőt település földrajzi szempontból is. A mult század második felében Galgóczy (8) a következőket írja : „Makád és a Duna közt egy kis erdő és a Nádas tó fekszik. A tavat egy ér a Dunából veti vissza. Ez az ér a sziget végétől indul ki, körül folyja az erdőt azt ismét szigetté alakítván s a falu alatt nagy tóvá terül, innen keletnek tovább folyik Dömsöd irányáig, honnan délnek visszafordulván, ugyancsak a sziget orránál visszaszakad a Dunába. A másik oldalon Lórév felé is megy egy ér, mely holt Duna nevet visel. Eképen Makádot egészen víz veszi körül s mintegy új sziget fekszik a szigetben." Makádtól keletre egy kis terraszsziget található, mely csodálatosan kerekalakú. Észak, északkelet és keleti részén kétségtelenül egykori meder öleli körül, míg nyugatról ezt a határoló mélyedést nyilván mesterségesen ásták. Délről egy keskeny töltésszerű út vezet rá. A nagyszerűen védett helyen érdemes volna ásatásokat végezni. Bizonyára szép eredménnyel járna. A meder még ma is vízzeltelt és sűrű nádas díszlik benne. Makád község déli fele településföldrajzi érdekesség. Ugyanis a medrek mélysége, a zátonyok magassága talán itt a legszembeötlőbb és a zátonyokra épültek a házak (ezek az árvíztől is védettebb helyek), az utcák pedig egykori medrek. Makádtól délre még egy nagyszerű medermaradvány látható (4. sz. fénykép) szétágazással és zátonnyal. Makádtól keletre, a Királyrét vidéke szintén mutatja az egykori meder formáit, de elmosódottan. Galgóczy szerint (8) a Királyrét hajdan királyi halastó volt, ma már szántóföld. Hasonló a Sasér is, ami ma legelő. A CSEPELSZÍGET ROXGVONALAS TERKEFE 3. ábra