Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

1. szám - V. Németh Endre: Olasz módszerek a lecsapoló csatornákban levezetendő vízmennyiségekenk a csapadékból való számítására

114 Az ehhez szükséges VII. számú táblázat adatai annak a feltételnek az alapján vannak összeállítva, hogy az eső kezdetekor a Fossa Maestra kisvize 3-50 vízmélységnek megfelelőleg 59-89 m

3/sec volt, a mederbejutó vizek tehát efelett a kisvízszin felett tározódtak, a (B)-\omd ordinátái pedig az 59-89 m

3/secon felüli vízmennyiségeket jelentik. A f_B^-vonal természetesen a koordinátarendszer kezdő pontjából indul ki. Az első 12 órás időszak végét — tehát május 13-án delet — jelentő függőlegesen mérve (A j-vonal ordináta ja 2-2 m

3/sec mederbe jutott vizet jelez. Azt kell megállapítani, hogy ebből mennyi fog tározódni és mennyi fogja a csatorna vízszállítását növelni ? Itt a megindulásnál a Visentini-féle szerkesztés nem alkalmazható, mert az ( A ^-vonalnak ez a szakasza nem egyenes. De nem is szükséges itt különösebb pontossággal dolgozni, mert itt még aránylag igen kis vízmennyiségekkel van dolgunk. Ezért a ( В ^-vonalnak ezt a pontját nem is szerkesztéssel, hanem а VII. számú táblázat adataiból meríthető tanulság alapján keressük meg. Azt látjuk ugyanis, hogy minél közelebb vagyunk a kiinduláspontot jelentő 3-50 vízmélységű kisvízszinhez, a mederbe jutó vizeknek annál nagyobb százaléka tározódik és annál kisebb százaléka kerül lefolyásra. így például a 3-55 vízmélységű esetben a kisvíz mennyiségének növekedése 1-56 m

3/sec-nx\ volt, míg a tározódott mennyiség 2-68 m

3/sec-ral növekedett, a mederbejutott 1-56 -+- 2-68 = 4-24 m

3/sec vízmennyiségnek, tehát közel kétharmada tározódott és csak egyharmada folyik azonnal tovább. Az (A^-vonalról lemért 2-2 m

3/sec-nak megfelelő vízszin már olyan közel van a kisvízszinhez, hogy a mederbejutó víznek csak mintegy г/

в-а folyik azonnal le, a többi 5/

6 tározódik. Az első 12 órás függélyesen, tehát a (B)-vonal ordinátáját Visentini 0-35 m

3/sec-ra vette. A többi pont szerkesztése aztán már a bemutatott szerkesztés alapján történt. Például, előzetes szerkesztésekkel eljutottunk a negyedik 12 órás függélyeshez (május 14-én, éjfél), tehát ismerjük az A

1 és В

г pontokat és keressük az ötödik 12 órás függélyesen (május 15-én, dél) a B

2 pontot. Az ábrából leolvasható, hogy 1A

1 — 28-70 m

3/sec mederbejutó vízből 1B

1 = 12-95 m

3/sec folyik le. Ezek az adatok а VIII. számú táblázatból kivehetőleg a 3-90 m vízmélységnek felelnek meg, melyhez a (W -f- y^Q) rovatban 28-27 m

3/sec tartozik. A B

1 С vízszintest, valamint a 12 órás időközt felező DF függőlegest meghúzva, leolvashatjuk, hogy DF — 24-30 m

3/sec. Keresnünk kell tehát а VIII. számú táblázatban azt a vízmélységet, amelyhez tartozó (W -+- y

2Q) érték éppen ezzel a 24-30 m

3/sec-ral nagyobb, mint a 3-90 vízmélységhez tartozó (W + Y

2Q) érték. Keressük tehát — szükség esetén interpolációval — a (W -)- y

2Q) rovatban a 28-27 + 24-30 = 52-57 értéket. Ehhez legközelebb álló érték 52-66 a 4-23 vízmélységhez, aminek viszont 24-54 m

3/sec lefolyó vízmennyiség felel meg. A 24-54 —12-95 különbség fele 5-80 az ábra léptékében kefejezve adja DE hosszát. Ezt D-tői felmérve kapjuk E pontot, a B

1 E egyenese pedig kimetszi a keresett B

2 pontot. A f-B^-vonal maximális ordinátája a május 17-én déli 12 órát jelző függélyesen van és a négynapos esőből származó maximális vízmennyiségül 98 m

3/sec-ot jelöl meg az (A j-vonal maximális ordinátája által jelzett 112 m

3/sec helyett. Ezeket az értékeket a kisvízi vízhozamhoz adva a Fossa ilíaesíra-csatornában vezetendő maximális vízmennyiséget a mederben való tározódás figyelembevételével 157-89 m

3/sec, a tározódás figyelembevétele nélkül pedig 171-89 m

3/secv& tehetjük. A fajlagos vízszállítás értékét (и) a tározódás figyelembevételével számított