Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
1. szám - V. Németh Endre: Olasz módszerek a lecsapoló csatornákban levezetendő vízmennyiségekenk a csapadékból való számítására
112 be, a Fossa Maestrában pedig — amelynek esése 0-000,035 — a víz sebessége 0-60 m/sec körül ingadozik, ennélfogva a fentebb kiszámított vízmennyiségek a Fossa Maestra torkolati szelvényéhez 26,773 : 0-60 = 12 óra és 24 perc alatt érkeznek le. Kétféle késleltetési időt kell számításba venni : Az első az az idő, ami alatt a vizek a medencében terepen és kis árkokban, végül egy rövid főcsatornában összegyülekeznek (т), a másik pedig az az idő, amit a lefolyó víz a Fossa Maestrdban tölt y) • A T időt a lefolyásrakerülő másodpercenkénti vízmennyiség értékének számításánál vettük figyelembe és a részletgyüjtőterületek lefolyási vonalainak (A vonal) szerkesztésénél használjuk. А т, időt a vízgyűjtőterületek egymáshoz viszonyított időkörülményeinek figyelembevételénél használjuk. Az 1. számú vízgyűjtőterülethez tartozó (A) vonalat például a következőképen szerkesztjük meg (7. ábra). Az (A) vonal az időt ábrázoló abscissa tengely 0 pontjából indul ki és a május 13-át jelentő első nap végén az ordináta 1-422 m 3/sec lefolyó víztömeget ábrázol. Ez az ordináta magmarad az összegyülekezési időnek T = 2 n12 h végéig, azaz május 15-én délig. Az ezután következő egy nap alatt a lefolyóvíz mennyisége egyre csökkenik és május 16-án délben már — legalább is elméletileg — lefolyt minden csepp víz, ami az első egynapos esőből a lefolyási tényező figyelembevételével lefolyásra kerülhetett. Az eddig megszerkesztett trapéz területe valóban jó közelítéssel megadja a 307,148 m 3-t, mert hiszen alsó, párhuzamos oldala t + т = 3 n12 h = 302.400 sec, felső oldala т—t = l n12 h = 129.600 sec, magassága 1-422 m 3/sec, tehát területe : y 2(302.400 + 129.600) . 1-422 =308,342 m 3. Az 1194 m 3-1 kitevő eltérés onnét származik, hogy az összegyülekezési időt 2*11*46'-ról 2" 12 h -ra kerekítettük ki. Gyakorlatilag azonban úgy áll a dolog hogy az eső és összegyülekezés együttes t -f- t ideje után is folyik még olyan víz, ami az esőből származik és pedig az eső alatt a talajba szivárgott víznek egy része az, ami ilyenkor lefolyásra kerül. Ezért Visentini a t -f- т időtartam végén nem is veszi az ordinátát zérusra, hanem a trapézmagasság 10%-ára (esetünkben 0-14 m 3/sec-ra). Ezzel a május 13-i esőből lefolyásra kerülő víztömegek vonalával készen is vagyunk. A május 14-i esőnek megfelelő vonalat hasonlóképen szerkeszthetjük meg, de itt nem az abscissa-tengelytől mérjük az ordinátákat, hanem a május 13-i eső vízmennyiségeit ábrázoló vonaltól. A kiindulási pont természetesen az időt ábrázoló abscissa-tengelynek nem a kezdőpontjában, hanem a május 14-ének kezdetét jelző függőlegesen az első napi esőből származó 1-422 m 3/sec-nek megfelelő pont lesz. Ugyanilyen módon rakjuk fel folytatólagosan a május 15 és 16-i esők adatait és a végeredményképen kapott poligon fogja megadni az egész négynapos eső alatt az 1. számú vízgyűjtőterületről lefolyásra kerülő vízmennyiségeket ábrázoló (A) vonalat a Fossa Maestrába való betorkolásra vonatkoztatva. Változatlanul megmarad azonban ennek a vonalnak az érvénye a Fossa Maestra torkolati szelvényére is, csak a Fossa Maestrdban való lefolyás idejének а т х = 12 h24'-nyi késleltetési időnek megfelelően eltolt helyzetben. (A 7. ábrán ezt azáltal tüntettem fel, hogy а T, időnek megfelelőleg eltolt időléptéket is ábrázoltam.) Teljesen azonos módon dolgozták fel a többi részletgyüjtőterületek adatait is. Az eredményeket а VII. számú táblázat tartalmazza. Ehhez a táblázathoz csupán azt fűzöm még hozzá, hogy olyan vízgyűjtőterületeknél, amelyeknél az összegyülekezési idő (т) kisebb az eső időtartamánál (t = egy nap), а т és t szerepe felcserélődik.
