Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
1. szám - V. Németh Endre: Olasz módszerek a lecsapoló csatornákban levezetendő vízmennyiségekenk a csapadékból való számítására
97 Ennek a táblázatnak a segítségével pedig a (15) egyenlet alapján ß és n összetartozó értékpárjait állította elő. Ezek közül az értékpárok közül csak az V. táblázatban feltüntetetteknek van gyakorlati szempontból értelmük : V. TÁBLÁZAT. ß= 0-50 0-60 0-70 0-75 0-80 0-84 0-87 0-90 0-92 0-94 0-96 0-97 1 0-98 n = 0 026 0059 0115 0156 0-215 0-275 0-333 0-408 0-468 0-540 0-635 6-692 0-765 mert a többiek n-re olyan kicsiny, vagy olyan nagy értéket adnak, amilyen a gyakorlatban elő nem fordulhat. Leggyakoribbak azok az esetek, amelyekben g < n < Ha a két határértéket és jó közepes értékként még az n = ^-értéket vizsgálattárgyává tesszük, úgy a fenti összeállításból interpolálással kapjuk az ß = 0-93 1 1 П = 2 n = 3 П = 4 ß = 0-87 ß = 082 értékpárokat, melyeket л (13) egyenletbe helyettesítve a vizsgált mederszelvényen átfolyó maximális vízmennyiség értékét 1 n — -у esetében Q = 0 438 V tC n = -х- esetében о Q = 0-290 V 1 (ka A) 2 ~ 2 (ka A) 3 n = 2 esetébe n Q = 0 212 упГ 3 (ka A)* (16.) Amint látjuk, a vízmennyiségre a hosszú és bonyodalmas levezetések után, elég egyszerű képletet kaptunk. Ezeket az eredményeket azonban még tovább is lehet egyszerűsíteni, ha a Q vízmennyiség helyett a vízgyűjtőterület egységéről Q , . , lefolyásra kerülő и = vízmennyiséget, az úgynevezett fajlagos vízszállítás (olaszul coefficiente udometrico), a tározásra rendelkezésre álló összes térfogat helyett V pedig a v = fajlagos férőhely fogalmát vezetjük be. Ebben az esetben ugvanis A a (16) alatti egyenletek így alakulnak : 1 2 1 n esetben и = 0.438 n esetben о n = -г esetben 4 и = 0-290 и = 0-212 kW V kW k*a* V я (16a.) Ezekben az egyenletekben a hosszegység a méter, az időegység az óra, a fajlagos vízszállítást pedig köbméter/óra/négyzetméterben kapjuk. Mi azonban a fajlagos vízszállítást liter/sec/hektár egységekben kívánjuk megkapni. Ezt úgy Vízügyi Közlemények. '
