Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

1. szám - V. Németh Endre: Olasz módszerek a lecsapoló csatornákban levezetendő vízmennyiségekenk a csapadékból való számítására

84 a ... a q = ц/

а összefüggés állandója. F . . . a csatornában (csatornahálózatban) t időpontig tározódott vízmennyiség m

3-ben. V

m ... a megengedett legmagasabb vízszin idejében a csatornában (csatornahálózatban) tározott vízmennyiség, más szóval a tározásra rendelkezésre álló térfogat m

3-ben. V

m V = -j- ... a tározásra rendelkezésre álló térfogatnak egy hektárra eső hányada m

3/hektárban. 1. A csapadékviszonyok vizsgálata. A csapadékviszonyok vizsgálata a leesett csapadék mennyiségének mérésével és a h csapadékmagasság fogalmának bevezetésével kezdődött. A csapadékmérő állomások adataiból levezetett havi és átlagos csapadékmagasságok adták meg az első lehetőséget arra, hogy egyrészt a különböző vidékek csapadékviszonyai között összehasonlításokat tehessünk, másrészt ugyanazon vidék csapadékosságának az év különböző szakaiban mutatkozó változásait megfigyelhessük. Ezekből az összehasonlításokból kiderült, hogy nemcsak távoli országok csapadékviszonyaiban vannak nagy különbségek, de egymáshoz egészen közel eső, sőt egymással szorosan szomszédos vidékeken sem esik egyformán az eső, hanem mind a leesett csapadék mennyisége, mind az eső időbeli lefolyásában lényeges eltérések tapasztalhatók. Ezeknek a különbségeknek a kifejezésére és az egyes vidékek csapadékosságának a jellemzésére az évi és havi középértékek, a különböző mennyiségű vagy intenzitású esők gyakoriságát feltüntető táblázatok vagy grafikonok nem elegendők. Beható vizsgálatok alapján meggyőződtek arról, hogy az esőnek a vízgyűjtőterületen való eloszlása szorosan összefügg a vízgyűjtőterület nagyságával és az eső időtartamával. így például Puppini összehasonlításokat tett 24—120 óra időtartamú esőknek 50—350 km

2 területen való megoszlása tekintetében és azt találta, hogy ha az esőt az egész területen egyenletesen elosztottnak képzeljük, akkor a legnagyobb zápor helyén megfigyelt csapadékmagasságot az alábbi táblázatba foglalt korrekciós tényezőkkel kell megszorozni : I. TÁBLÁZAT. Eső időtartama (óra) Vízgyűjtőterület nagysága négyzetkilométerben Eső időtartama (óra) 50 100 150 200 250 300 350 24 0-96 0-93 0-90 0-87 0-84 0-82 0-79 48 0-96 0-93 0-90 0-88 0-85 0-83 0-81 72 0-96 0-93 0-91 0-89 0-86 0-84 0-82 96 0-97 0-94 0-91 0-90 0-87 0-86 0-84 120 0-97 0-94 0-92 0-90 0-89 0-87 0-85 Ezek a tényezők természetesen csak a megfigyelt vidékre, a bolognai síkságra érvényesek. A táblázat adataiból arra kell következtetnünk, hogy a legnagyobb zápor