Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - XI. Szakirodalom

177 latot kell létesíteni ; célszerű a gát előtt védőárkot készíteni, cementfecskendezéssel és a gát fölötti terület csövezésével megakadályozni, hogy víz fusson át a gát alatti kőzetben. Nagytestű gátak építésekor a gazdaságosság megkívánja, hogy a használt beton a legmegfelelőbb és legolcsóbb legyen. Ezért a használt anyagok keverésaránya és a hozzávett víz mennyisége előzetesen megtett kísérletekkel állapítandók meg. Általában kívánatos, bogy a betonban nagy kövek legyenek azért, hogy a kötőanyag mennyisége csökkenjen, az őrlés költsége megkisebbedjék s a fajsúly és vízállóság növekedjék. A jól megállapított kőméret 20—25%-kal csökkentheti a cement mennyiségét. Ezért a ciklopbetonnák, vagyis az oly betonnak, melybe a lehetőségig nagy kőtuskókat süllyesztenek be. megvan a maga jelentősége, bár két kifogás tehető ellene : 1. a kövek elhelyezéséhez különleges készülékek szükségesek és a tuskók elhelyezése nagyon körültekintő munkát követel, ha azt akarjuk, hogy a habarcs teljesen körülvegye ; 2. a habarcsnak ezért folyékonynak kell lennie, mi a bírósság rovására megy. A tuskókat rendesen közvetetlenül egy-egy réteg beton elkészítése után süllyesztik a betonba, midőn még elég képlékeny, hogy magába fogadja. Rossz és nem megengedhető mód, ha régi rétegre teszik a tuskót és körülöntik folyékony betonnal. 25%-nál több nagy kő ne legyen a gáttestben. A Hetch-Hetchy-gátban csak 10% ; a Barett-gátnál a nagy tuskókat elhagyták s helyette 0-15 m

3-es köveket alkalmaztak. F eret francia, A. Abrams amerikai, Billings spanyol kísérletezők kimutatták, hogy a betonban a kötőanyagok finomsága, a habarcskeverék anyagainak szemnagysága mily erős hatással van a beton bírósságára. A nem kötő anyagok szemnagyságát a beton tömöttségéhez legkedvezőbben kell megállapítani s az így előálló üregeket ki kell tölteni finom anyaggal, hogy az egész test vízálló legyen. Az amerikaiak reá jöttek, hogy nem szükséges e finom anyagnak teljesen cementből állania, hanem a költségek csökkentése céljából a cementbe finoman őrölt nem kötőanyag is tehető anélkül, hogy a bírósság megkisebbednék. Az amerikaiak homokcementje (sand cement) kétszerégetett tégla és kavics finomra őrölt porából és cement keverékéből készül. Ezt alkalmazták az Elephant- Butte- és Arrow Rock-gátnál. Néhány év elteltével a tiszta cementnél jobb. vagy legalább is vele egyenlő bírósságú betont kaptak, melynek vízállósága teljesebb a tiszta cementből készültnél. A nem kötő anyagok hatása puzzolános és fizikai. A cement is legyen finom őrlésű ; a 0'02 milliméternél nagyobb szemek nem hidratizálódnak teljesen s a finom por mennyiségétől függ a cement jósága. A betonkeverék legyen képlékeny ; ezt a finom alkotórészek arányának növelésével érjük el. Nemcsak a keverés válik így könnyebbé, de a mintadeszkázatnál sima felszínt idéz elő. Rendesen több vizet alkalmaznak, mint amennyi a kötéshez szükséges, mert a készítést, szállítást és elhelyezést (tömékelés nélkül) könnyűvé teszi. De a sok víz a beton jóságát, ellenálló és vízálló képességét csökkenti. Azonban, ha naponkint több száz m

3 betont kell beépítenünk, mégsem gondolhatunk a kevésbbé vizes, döngölhető beton alkalmazására és ezért folyékony betont kell alkalmaznunk. A víz mennyiségét az évszak nedvessége és az építmény természete szerint gonddal kell meghatároznunk. A beton elhelyezése, öntése lehetően folytonos legyen. Az öntés újrakezdése kiváló gonddal történjék főként, ha a régi és új öntés közt hosszabb idő telt el. 10