Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
1. szám - V. Németh Endre: Olasz módszerek a lecsapoló csatornákban levezetendő vízmennyiségekenk a csapadékból való számítására
OLASZ MÓDSZEREK A LECSAP OLÖ-CSATORNÁK BAN LEVEZETENDŐ VÍZMENNYISÉGEKNEK A CSAPADÉKBÓL VALÓ SZÁMÍTÁSÁRA. írta : NÉMETH ENDRE. A vízimérnöki gyakorlat egyik legizgatóbb kérdése a természetes medrekben lefolyásra kerülő, illetőleg a mesterséges csatornákban levezetendő legnagyobb másodpercenkénti vízmennyiségnek megállapítása. A „legizgatóbb" jelzővel kell illetnem ezt a kérdést, mert, míg egyrészről fontossága elvitathatatlan, másrészről megoldása rendkívül bonyolult jelenségek alapos minőleges és mennyileges vizsgálatát igényeli, mihez viszont elegendő adat és kifogástalan módszer ritkán áll rendelkezésre. Egészen természetes tehát, hogy a vízimérnökök minden országban fáradhatatlanul gyűjtik az adatokat, keresik a megnyugtató eredményt ígérő módszereket és pedig minden nemzet a maga egyéni észjárásának megfelelő úton-módon. Hogy az olaszok miként vélekednek ebben a kérdésben, erre nézve álljanak itt dr. Antonio del Pra mérnöknek ,,Lecsapoló csatornák maximális vízhozamának számítása l< 1 című cikkéhez írt bevezető sorai : „A lecsapoló csatornák által vezetendő vízmennyiségek számítása általában tapasztalat sugallta módszerekkel történik. Azok a képletek, amelyeket leggyakrabban használnak, nem elég biztosak ahhoz, hogy a tervezőnek megadhassák azt a szilárd meggyőződést, hogy a kapott eredmények kétséget és vitát kizárólag megfelelnek a valóságnak." „Ehelyett, sajnos, a mérnöknek ezen a téren mindig van oka kételkedni és elkerülhetetlenül vitába keveredik először önmagával, később a tervek felülvizsgálatával megbízott hatósággal. Mikor azután a szokásos képletek valamelyikének segélyével kapott eredményeket megvitatják, módosítják — mert aszerint, hogy ki alkalmazza őket, hol soknak, hol kevésnek látszanak — akkor a vita észrevétlenül átsiklik az empirizmus terére." „Nem lehet a sikertelenségért mindig a képleteket okolni ! Ezek csak azt adják, amit bizonyos alapgondolatnak megfelelőleg adhatnak. Természetesen, ha az alapgondolat téves, akkor a belőle levont következtetések sem lehetnek kifogástalanok. ' ' „A leggyakrabban használatos számítási módoknak is éppen alapgondolata az, ami óvatosságra int és amely talán főoka azoknak a bizonytalanságoknak, amelyek az empirizmust az elméleti megfontolásoknak a gyakorlatban való egészséges alkalmazásával szemben előnybejuttatják." „Mivel az utóbbi időben egy új és nagyon észszerű számítási eljárást hoztak javaslatba, amely eddig talán csupán látszólagosan bonyolult volta miatt nem érte el a megérdemelt elterjedtséget, ezért helyénvalónak tartjuk azt tanulmányozni, 1 Dr. Ing. A. del Pra : II calcolo della portata massina dei canali di bonifica. L'Ingegnere, 1931. évf. 609. oldal.
