Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
4. szám - XI. Szakirodalom
151 8. Hajlott felsőoldalú telt és üreges tárológátak. (Note sur les murs-réservoirs pleins ou évidés à parement amont incliné.) írta : Malterre. A telt gátak felső oldalának rendesen 5— 10% hajlást szoktak adni. A pilléres boltozatos gátak felső oldala még erősebb. néha 100% hajlású. Kérdés, hogy mi a legkedvezőbb hajlás. Telt gát esetén, lia Maurice Lévy-féle profillal van dolgunk, egyszerű képlet fejezi ki a legkedvezőbb hajlásszöget s az izosztatilcus vonalak párhuzamosak és •merőlegesek az alsó oldalhoz. A szerző megállapítja még a nyírás nagyságát is. Ugyanezt a számítást megteszi a pilléres-üreges falazatokra is. És azt tapasztalja, hogy míg a telt falazatban a legkedvezőbb hajlás 0, addig az üregesben 40—60% közt változik. Azután tárgyalja a lefelé kiszélesedő pillérek esetét, midőn a pillér vastagsága a magasság szerint növekedik úgy, hogy bizonyos mélységben két szomszédos pillér teste összeér s lejebb a fal már mint tömött és nem üreges fal szerepel. Az ily gúlaalakúan szélesedő pillérekhez támaszkodó boltozatok kedvezőbb feszültségi eloszlást adnak, mint a telt szelvényű. Egy 100 m magas ilyen pilléres gát, melynek pillérei 200 m mélységben érintkeznének, az alsó oldalán 19 kg feszültséget hordana, míg a telt gát 24 kg-ot. Azonban a boltozatban fellépő feszültség erősen megnövekedik s egy 15 m tengelytávolságú pillérek között levő boltozatban, melynek maximális vastagsága 3-l m, a feszültség 48 kg cm 2-ként. Összefoglalva a tanulmányt, az tűnik ki, hogy telt gát esetén a vízfelőli oldal lejtőssége megnöveli a költségeket, még pedig annál inkább, mennél inkább eltér a hajlás a függőlegestől. A hajlás nagysága a Lévy-Ше keresztmetszetben nem csökkenti a feszültséget. A felső és alsó gátoldal hajlása szoros összefüggésben van egymással s ha a felsőt megválasztottuk, az alsó kiszámítható. Az izosztatikus vonalak a Lévy-féle profilban párhuzamosak és merőlegesek az alsó gátoldalra. A maximális nyírófeszültség vonalai a Lévy-féle profilban 27° 30' szöggel hajlanak az izosztatikus egyenesekhez. A maximális nyírófeszültség az alsó gátol dalon van és 0'26 része az ott fellépő maximális nyomásnak; ez a nyírás nem jelentékeny még egy 100 m magas falban sem, de a kövek váltogatott rakására ügyelni kell. Ha a gát pilléres, a felső gátoldal ós alsó gátoldal liajlása közt még mindig egyszerű összefüggés van. 60%-nál ne adjunk nagyobb hajlást a pillérek felső oldalának. 40—60% bajlás közt a leggazdaságosabb gátalakot kapunk. Az izosztatikus és maximális nyírófeszültség vonalaira a teltgátakra lehozott szabály érvényes. Ha a pillérek piramisszerűen lefelé szélesednek, a legkedvezőbb felsőgátoldalhajlás 0'80. На Я az a mélység, melyben két szomszédos pillér összeér, akkor csak magasságú gátig kaphatunk érezhető megtakarítást a költségekben. A maximális feszültség a pillérekben kisebb, mint telt gát esetén. Azt hihetnők, hogy ily gátakkal nagyobb magasságú gát építhető, mint telt gát esetén. De a boltozatokban fellépő nagyobb feszültség határt szab a gátmagasság növelésének, hacsak különleges anyagot (vasbetont) nem használunk hozzá.
