Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - XI. Szakirodalom

136 mint a csatornákon és hogy Humphreys és Abbot kísérletei a Mississippin nem történtek kellő pontossággal. Foglalkozott a magános hullámok mozgásával a csatornákon s kimutatta, hogy haladásuk sebessége a víz középsebességének és az álló vízben haladó hullám sebességének függvénye. Tanulmányozta a Bidone-féle vízugrást. Másik fontos vizsgálódása a bukógáton átfolyó vízmennyiség megállapítására vonatkozik. A Q = mlh \2gh képlet m tényezőjének megállapítása a különféle bukógátakra vonatkozóan hosszas, sorozatos kísérletek alapján sikerült neki. Bazin munkássága az egész művelt világon ismeretes. Halálakor minden nemzet megemlékezett róla. Dijon-ban, hol Darcy-nak is van emléke, nemzetközi adakozásból Bazin-nak is emléket emeltek. 19. A boltozatos völgyzárógátak számítása. (Calcul des grands barrages de réservoirs en forme de voûtes.) írta : Malterre. A legtöbb falazott völgyzárógát úgy épült, hogy saját súlyával ellenállhasson a víznyomásnak, nem véve számításba a völgy két oldalához való támaszkodás boltozatos hatását. A gátnak ívben való hajlása tehát növeli a biztosságot anélkül, hogy számításba vették volna. Ha a völgy mély és szűk, akkor az alap szélessége erősen megnöveli a költségeket anélkül, hogy e nagy befektetésre valójában szükség volna. Újabban a szűk völgyekben boltozatként számított és épített gátakat alkalmaznak s ez az eljárás a költségeket tetemesen megcsökkenti. Kétféle boltozatos gát ismeretes : egyetlen ívben készült, mely aránylag vastag és több ívben készült, melyek mindenike pillérekre támaszkodik. Az elsőre típusos példa a Shoshone-gát az Egyesült Államokban ( 100 m magas, 32 m alapszélességű), a másikra az olasz Tirso-gát, melynek leírását az Annales 1922. évi 4. füzete hozta. Miként Résal az Annales 1919. évi folyamában kimutatta az egyívű, lapos, boltozatos gát a nagy vastagsága és lapultsága miatt erős húzásnak van kitéve, mely a domború oldalon a támasztékok, a homorú oldalon a záradék közelében erős repedéseket okozhat. Ha ezek a repedések létre jönnek, valójában csak a gát belsejében vékony gyűrű marad érintetlenül, mely aztán a nyomásnak ellenáll s mint boltozat szerepel. A megrepedt részek tehát fölöslegesek s csak éppen a felső gyűrűrészek alátámasztására szolgálnak. Kérdés, hogy minő helyes méretet kell adnunk a boltozatos gátnak, hogy a fölösleges beépítést elkerüljük Ennek a feladatnak a megoldásával foglalkozik ez az értekezés s a szerző táblázatokat és grafikonokat közöl a helyes boltozatos gátprofil könnyebb megszerkesztése céljából.