Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - XI. Szakirodalom

129 hidrátvizétől megfosztott agyaggal kevert cementek még 10 év elteltével is csak jelentéktelen változást mutattak. De általában a puzzolánnal kevert cement jobban viselkedett a tengervízben és szulfátos vizekben, mint az előzően ismertetett cementféleségek. Legjobb puzzolánanyagok az égetett gaize és agyag. Az agyagokat 800—900° hőmérsékleten kell égetni. A gaize nem jobb, mint az égetett agyag. Ha az agyagot nem égetjük, akkor sem sokkal rosszabb az eredmény ; de jobb égetve használni, mert különben sárforma keveréket kapunk, melyet nehéz kezelni. A salakkal kevert portland kevésbbé szabályos eredményt adott. A puzzolánt. a cementhez 1 : 2 súlyszerinti arányban legcélszerűbb keverni ; a keverést géppel kell végezni, mert csak így kapunk egyenletes keveréket. A grappier-cement és hidrátvizétől megfosztott agyag keveréke kiváló eredményt adott. A közönséges salakcementek, melyeket őrölt salak és égetett mész keverékéből nyertek és némely őrölt salakok (mésztartalmúak) kevésbbé ellenállóak, mint a tiszta portiandok. Különleges salakok közül némelyeket minden kötőszer hozzáadása nélkü' lehet használni, némelyeket csak cement hozzáadásával. Általában olyan bírósak, mint a portiandok. Olvasztott cementek-kel csak kevés kísérlet történt. Elég jól viselkedtek. Szerző a kísérleti eredményeket táblázatban közli. E kísérletek eredménye, hogy a puzzolánnal (trass-szal, vagy égetett agyaggal) kevert portland a legkedvezőbb viselkedésű. 10. Cherbourg kikötőjének megjavítása a háború alatt. (Installation créées au cours (le la guerre pour intensifier le rendement du port de Cherbourg.) írta : Lecocq. 1916-ban a háborús forgalom lebonyolítására Cherbourg kikötőjének olyan berendezést kellett adni, hogy tehermentesítse Le Hávre-t, részben úgy, hogy befogadja a hajók egyrészét, míg Hávre-ban kirakodásra sor kerül, részben pedig hogy magában Cherbourg-ban rakodhassanak ki. A háború kitörésekor készült el Cherbourg-ban a Houet-hullámtörő, mely a hajójavító bejáratát védi a hullámoktól s kisebb hajókból álló flotta számára biztosít csendes vizet. E hullámtörő 70 m koronaszélességű, iránya ny.-keleti s hossza 1 km. Nem készült kereskedelmi célokra, de a háború alatt fölhasználták. A hullámtörőt vasúti vágányokkal látták el s összekötötték Cherbourg állomással. E vasúti vonal mellett rakodó- és rendező- állomásokat készítettek. Főként szén kirakására szóló berendezéseket létesítettek. A hajók kikötése a hullámtörő mellett kihorgonyzott tutajok segítségével történt. A fíoMeí-liullámtörőhöz hasonló módon hasznosították a Querqueville-hullámtörőt is. Ez főként a petróleumforgalom lebonyolítására szolgál. 7