Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - XI. Szakirodalom

127 IV. JÜLIUS—AUGUSZTUS. 9. Hidraulikus kötőanyagok bíróssága és bomlása huzamos állás után. (Essais prolongés de résistance et de décomposition des principaux types de liants hydrauliques.) írta: F er et. C'ementanyagok próbáit rendesen 28, vagy 84 napi állás után veszik vizsgálat alá, Feret most 6—10 esztendős próbákkal kísérletezett, melyeket részint bíróssági vizsgálat alá fogott, részint megállapította a tengervízzel és szulfátokkal szemben való viselkedésüket. A bíróssági vizsgálatok a különféle cement-anyagokrak tiszta pépjére és homokkal kevert habarcsára vonatkoznak. A próbatestek egvrésze tengervízben, másrésze nedves levegőn állott. A bíróssági próbák nem adnak valamely képlettel kifejezhető szabályt. A tiszta cementpépek növekednek ugyan egyideig húzó szilárdságukban, idővel azonban (főként tengervízben tartva) húzószilárdságuk csökken. Nyomószilárdságuk azonban az idővel emelkedik. Valószínű, hogy az ily pépben aránylag nagyméretű kristályok keletkeznek, melyek lapja mentén a húzás csúszó felszmt kap, míg nyomáskor ez a csúszás nem áll elő. De ily tiszta cementpépet a gyakorlatban nem alkalmaznak : homokkal keverve a cement nem adja a föntebbi jelenséget. A húzószilárdság a tengervízben és édesvízben tartott habarcsokban egyenlően növekedik az idővel ; a nedves levegőn tartott habarcs eleinte gyöngén köt, de később, 4—6 év múlva, a kötés erősebb lesz a karbonatizálódás következtében s aztán eléri a vízben elért szilárdságot. Nyomásra a legtöbbször a tengervízben tartott habarcs ad legnagyobb bírósságot, csak a portlandcement-habarcs kivétel, mert kötése kisebb a tenger-, mint az édesvízben. A nedves levegőn tartott habarcs bíróssága megközelíti az édesvízben tartottét, de mégis kisebb. Ami a cementanyagoknak a tengervízben való szétbomlását illeti, nagyon rosszminőségű cementnek kell lennie annak, mely a laboratóriumi kísérletek alatt a tengervízben megrepedezik. Rendesen az ily cementek kötéskor már duzzadást mutatnak. Hogy a tengervíz hatását jobban vizsgálhassák, sovány habarcsot készítettek, finom homokszemcsékkel : az ily készítményeket a tengervíz gyorsabban bomlasztja. 150, 250, 350 és 450 kg cementet adtak egy m

3 finom dűnehomokra s ebből a keverékből 7 cm-es kockákat készítettek, melynek közepéig 10 mm átmérőjű bádogcsövet helyeztek s e csövön állandó nyomással tengervizet nyomtak a kockába úgy hogy a víz átszűrődött az anyagon. Időnként a kockát tengervízbe is helyezték, mialatt a víznyomásnak folyton ki volt téve. Az átszivárgás rendesen csakhamar megszűnt anélkül, hogy a tengervíz bomlasztó hatása megszűnt volna, Mennél soványabb volt a habarcs, a bomlás annál erősebben mutatkozott. Némely próbadarabokat a tenger hatásának tettek ki a boulcgnei egyik mólónál. Egyes darabok állandóan tengervízbe merültek, mások az árapály váltakozó hatásának voltak kitéve. Az állandóan vízbemerültek jobban bomlottak, mint az árapálynak kitettek.