Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - XI. Szakirodalom

117 gesen tartják a gátfelszínre, Г5 in távolságra. A bevonat 1 cement- és 2 homoktérfogatból legkedvezőbb. A cementpuska a kiáramló homokszemektől elektromozódik, főként száraz időben s ekkor veszélyes elektromos kisülések történhetnek. Ezt a módszert csak jégtelen tárolómedencékben használják. Az amerikai boltozatos gátak közül egy sem szakadt át. 17 egyenesben és 2 ívben épült súlygát szakadt át ; ez utóbbiak közül is San Diegó-nál, melyet 40 órán át az árvíz elborított, az oldalbekötés agyagos porfirja mondta föl a szolgálatot. A 17 gátszakadás közül 12-nél az alapozás volt rossz. Ezért az alaptalajt cementfecskenelezéssel vízállóvá kell tenni. Ajánlják az alap alácsövezését és az ellenárok készítését. Az alagcsövek 10—50 l-t szállítanak másodpercenként, mi a szükségességüket igazolja. Hogy a víz fölnyomását elkerüljék, melyet a gát méretezéskor számításon kívül hagynak, a következő védő intézkedéseket teszik : 1. A felső gátoldalt vízállóvá készítik és cementben gazdagabb betont öntenek a közelében : 2 A gáttestbe behatoló vizet elvezetik : erre a célra szolgálnak az alagcsövek ; 3. Az alagcsövek mögött összeszivárgó vizet nem engedik nyomás alá kerülni : ezért az amerikaiak nem ragaszkodnak az egész gáttest. vízállóságához s az alagcsöveken túl nem törekszenek ideálisan tömött falazatra. Ugy fogják föl a dolgot, hegy a gátnak két része van : vízálló lemeze és e lemez támasztó tömege. Ez utóbbi ne legyen teljesen vízálló. A gát nagytömegű falazat lévén, összehúzódáskor megrepedezik. Ezért az összehúzódás-hézagokat célszerű előre készíteni. A New Croton- és Rooseveltgátakon nem volt repedés. Voltak gátak, melyek kezdetben szivárogtak, később a szivárgás eltömődött ; például Pathfinder, Olive Bridge, Cheesmann stb.-gát. De van az amerikai gátaknak egy közös hibájuk : a víz megkerüli a gát vállakat. Ez azért van, mert e bekötő helyeket nem készítik olyan gondosan (cementbefecskendezéssel, őrfallal) mint az alaptalajt. Arrowrcck-nál, hol a szoros oldalfalait is cementfecskendezéssel készítették elő. nincs átszivárgás Vannak Amerikában pilléres, sokboltozatú gátak is. A boltozat külső íve 133°, a belső ív párhuzamos vele. A vastagságot a boltozatos gát tárgyalásakor megadott képlettel számítják. A boltozatokat vasbetéttel látják el, de csak azért, hogy összehúzódáskor ne repedjenek: a betéteket nem számítják agát bírósságához. Azt tapasztalták, hogy a vasbetét rozsdásodik. A boltozat alsó részébe annyi vasat tesznek, mint a felső részbe. A boltozat felső része függőleges és erősen vasbetétes, hogy az építményt kellően merevítse. A pilléreket nem mindig vasalják. Vízszintes metszetekben számítják. A pilléreket a boltozatok és vízszíntes vasbetongerendák dúcolják. A dúcoló gerendák 10 m-es emeletekben vannak elhelyezve s úgy számítják őket, hogy fenntartsák a pillért, ha a boltozat át is szakad. Kivitelhez a következő betonadagolást használják : 1. vasbetétes részhez 1 : 2 : -4 ; 2. vasbetét nélküli részhez : 1 :2' 2 : 5. A beton ne száradjon gyorsan. Eastwood azt tanácsolja, hogy mentől előbb meg kell vízzel tölteni a medencét ; a beton elhelyezése után legkésőbb 25 napra, néha már 15 napra. A betonozás után cementpuskával befecskendezik a felső oldalt. Ambursen a pilléreket nem boltozza, hanem kőlapokkal zárja el a kezt. A kőlapok közt aszfalttal kitöltött hézagok vannak. A Préle-gát (1910) így készült.