Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
4. szám - XI. Szakirodalom
10!» Az alsó, oldalkontrakciós gáton átbukó vízmennyiséget tehát minden esetben a felső gát adatai mutatták meg. Táblázatban összeállítva láthatók az m tényező értékei a különféle szélességű kontrakciós gátra vonatkozóan 5 cm-től 50 cm-ig terjedő nyomás, 0'814 m és 0'412 m gátmagasság esetén. E táblázat adatait a szerző grafikonban is földolgozta s ezenkívül megállapította képletben is az eredményeket. Bazin képlete az oldalkontrakció nélküli gátra vonatkozóan : h hol fi értéke nagymagasságú gát esetére érvényes m tényező, h a nyomásmagasság és p a gátmagasság. E képletben nem szerepel a gát szélessége, mely azonban könnyen h behozható, mert, ha a ^ kifejezés számlálóját és nevezőjét i-lel, a gátszélességgel megszorozzuk, Ih w l(h + p) = TÍ értéket kapunk, hol w az átbukó víz területe, Q pedig a csatornaszelvény területe, mindkettőt a gát fölött 5 m távolságban mérve. A Bazin-féle K = 0~55 együttható, mely az oldalkontrakció nélküli gátra érvényes, alkalmazható az oldalkontrakciós gátra is, ha a csatorna szélességét L-lel, a gát szélességét l-lel jelöljük. Ekkor uu Ih Ha l = L, akkor az (1) képletet kapjuk meg. A u tényező, a nagy magasságú gátra vonatkozó m tényező, mely akkor érvényes, ha az érkező víz sebessége 0. A szerző kiszámítja a (2) képlet szerint a Lh + p) értékeit az l-8—0'4 m szélességig váltakozó oldalkontrakciós gátra vonatkozóan és táblázatban, valamint grafikonban közli. Bazin szerint a |a tényező a nyomással a következő képlet szerint változik : » = 0-405 (3) Hegly a megtett kísérletek alapján az élesszélű, oldalkontrakciós gátra a következő képletet állítja föl : ^ 0-405 +0-30 + (4) Ha itt L = l, akkor a 3 képletet kapjuk azzal a különbséggel, hogy az utolsó tag számlálójában egy kis, nem nagy jelentőségű eltérés mutatkozik. Hegly szerint tehát az m tényezőt a kiegészített Bazin-íormvla, alapján a következő képlettel fejezhetjük ki :
