Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
4. szám - XI. Szakirodalom
107 Ez energiamennyiséget Brest be szállítva, évi 15,000 tonna szenet lebet megtakarítani. A telep befektetési költsége 28 miMló frank ; vagyis kilowattonkint 4000 frank. A kilowattórát 0'30—035 frankért lehet értékesíteni. A telep megépítése költséges lévén, az állani anyagi támogatása szükséges a létesítéséhez. Természetes, hogy az állam is részesednék a haszonban. 17. Kísérletek az oldaltösszelnízódásos szabad vízbukásra vonatkozóan. (Expériences sur des déversoirs à nappe libre avec contraction latérale.) írta : V. M. Hegly. A Marne— Saône-csatorna tápláló vezetékén átfolyó vízmennyiség megállapítása céljából Hegly a Moulin-Rouge vízkivételi csatornán tovább folytatta a bukógátra vonatkozó kísérleteket, melyeket Bazin kezdett meg. Bazin nem végzett oldalkontrakciós szabad gátra vonatkozó kísérleteket. Gátjai átfogták az egész csatornát úgy, hogy oldalt nem volt kontrakció. Hogy az ily gáton átbukó víz alá a levegő bejárhasson, szükséges a csatornát a gát alatt kiszélesíteni, ami költséges. Sokkal egyszerűbb a szabadátbukást a csatorna szélességénél kisebb gát alkalmazásával előállítani. Ezért Hegly többféle alakú és elrendezésű élesszélű bukógáttal kísérletezett. Élesszélű bukóra már történtek mérések, de e mérések eredményét nem lehet általánosítani s Hegly-nek éppen az volt a célja, hogy egyetemesen érvényes formulát hozzon le. Főként értékesek Freese-nek Hannoverában tett kísérletei, de nagyon is bonyolódott formulái nem alkalmazhatók egész általánosságban. Hegly kísérleteit 1914-ben kezdte meg s a háború egy része alatt is folytatta. E kísérletekről számol be. A Moulin-Rouge-csatorna a Marneból zsilipeken át nyeri a vizet és a Marne— Saőne-csatornába szakad. A csatornán a vízkivételtől 48 m-re volt az egyik, 93 m-re a másik bukó. A két bukó közt a csatorna teljesen egyenes. A felső bukó fölött 15 m egyenes szakasz van, fölötte görbeszakasz. A csatorna esése az első 48 m-en O'OOHi, alatta 0'0008, az egész csatornán átlagban 0'0012. A falazott csatorna keresztmetszete épnégyszög, az oldalfalak gyönge hajlásával ; a fenék 24) 1 m széles, a korona 2'12 m, a magasság 1*21 m. A kísérletek céljaira némi változtatásokat tettek a csatornán : 1. a két bukógát fölött 10—10 m hosszúságban 2-00 m fenékszélességet, függőleges falakat készítettek s a falmagasságot 10 cm-rel növelték a felső gát fölött. 2. Az alsó gát alatt, rövid darabon a csatornát kiszélesítették, hogy itt oldalkontrakció nélküli gátat létesíthessenek, míg az alsó gátnál a falba egyszerű rovátékot tettek kontrakciós gát számára. Ezenkívül minden gát fölött 5 m-re a csatorna mellett 60—60 cm-es négyszögletű kutat készítettek, mely 10 cm átmérőjű csövön át közlekedett a csatornával a vízszínmaaaság észlelésére ; mind a két kút lefödhető. A vízkivételi zsilipek lehetővé tették a csatorna vízszínének szabályozását. A kísérletek kettős gát segítségével történtek : 1. a felső gátat előzően tarázták úgy, hogy vízmennyiségi tényezője ismeretes volt ; 2. az alsó gát a tulajdonképeni vizsgálódás célját szolgálta s a vízmennyiségi együtthatóját határozták meg. Ez alsó bukógát alakját és elrendezését változtatták.
