Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - XI. Szakirodalom

101 készítenek, melyekbe daruk segítségével kényelmesen lehet rakodni. Ezenfelül hidak, mozgó szalagok, egysínű vasutak, tehervivő kábelek, függővasutak, vontatott villamos kocsik stb. szolgálnak a vízszintes szállításra, A kikötőnek a szárazfölddel való kapcsolata. A kirakott árukat a kikötőből lehető gyorsan el kell szállítani, mert a kikötő nem az áruk fölhalmozására, hanem csak kirakására szolgál. A rakodótereket föl kell szabadítani az áruktól, hogy új árukat lehessen reájuk kirakni. Legkönnyebben úgy lehet segíteni a bajon, ha a kikötő közelében tárházakat készítünk. De erre a célra könnyű és gazdaságos kapcsolat szükséges a rakodótér és tárházak között. Kiválóan jó, ha e kapcsolat víziúton történik. E kis mélységű víziutak tulajdonképen a kikötő függelékei. Még jobb, ha a víziút a város különféle negyedeit köti össze a kikötővel. A vasúttal való szállítás kevésbbé megfelelő, mert a kikötői vasutak rendesen amúgy is túlterheltek. A közúti vasutak megfelelőbbek ; a tramvay rendesen az egyes gyári üzemek előtt vonul el s így könnyű az áruknak a gyárakba szállítása. Az árunak ilyen szállítása éjszaka történhetik, mikor a személyközlekedést nem zavarja. A nagy távolságra való szállítás vízi- és vasúton történhetik. A tengeri hajókról a kis teherhajókra átrakodás történhetik két oldalról, de ekkor a hajó nem állhat kikötő partfal mellett. Történhetik féloldalról, ha a hajó part mellett köt ki, mikor is egyik oldalról a vasútra, másik oldalról hajókra rakodhatik. A vasúti szállítás nemcsak egy-két vágányt, hanem egész vágányhálózatot, elosztó és rendező állomást is kíván. Ez vasúti és nem vízi feladat. A parti vágányok a közvetlen kirakást szolgálják s nagyon ajánlatosak. Rendesen egy vagy két vágány fut végig a part mellett s a kocsik kicserélésére különféle fölszerelések, fordító korongok, kitérők stb. szolgálnak. Sok akadályt gördítenek a kikötőforgalom lebonyolításában a mozgóhidak, melyek főként a kikötőkbe torkolló csatornákon vannak s melyeket minduntalan meg kell nyitni a nagy hajók átmenetelekor. De ha e hidak számát lehetően csökkentjük s helyüket nagy gonddal választ juk meg, mozgatásukat pediggyorssátesszük, a bajt jelentősen megkisebbíthetjük. A forgalom lebonyolításának érdeke sokszor ellentétes kívánalmakat hoz összeütközésbe. A kikötő méretének növelése nagy vízmedencét kíván s ez a hajók nyugodt állását veszélyezteti. A mólók szélessége könnyít a kirakás nehézségén, de csökkenti a vízfelszín nagyságát stb. Ezért az összes kívánalmakat össze kell egyeztetni a forgalom lehető gyors és gazdaságos lebonyolítása céljából. 15. Folyóiratok szemléje. (Compte rendu des périodiques.) A fúrókagylók pusztítása San Francisco kikötőjében (Engineer, 1921. júl.) ; Cölöpleverés egy kikötőhídlás koronáján keresztül (Engineering News-Record, 1921. július) ; A Platte River hídjának alapozása (U. o., 1921. jún.) ; A müncheni hajózó és vízierő kiállítás (Le Génie civil, 1921. okt.) ; Lossiertípusú 700 tonnás szajnai acélhajók (U. o.) ; Hengeres gátak (Zeitschrift des Ver. Deutsch. Ing. 1921. máj.) ; A Mittelland-Kanal építése (Zentralblatt der Bauverwaltung, 1921. jan.) ; London kikötője (Engineer, 1921. júl.) ;