Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
4. szám - XI. Szakirodalom
98 V. SZEPTEMBER— OKTOBER. 13. A háborúban tönkretett vasúti Meuse-hidak helyreállítása vaspalánkfalak segítségével. e ' (Palplanches métalliques utilisées à la reconstruction des ponts de chemin de fer sur la Meuse détruits pendant la guerre.) írta : Claise. A háborúban fölrobbantott vasúti Meuse-hidak helyreállítása sok nehézséggel járt, mert a robbantás néhol a pillérek alapját is megingatta, a medret a törmelékek, széteső híddarabok eltorlaszolták stb. A törmelék eltávolítása a Meuse árvizei s egyéb körülmények miatt nehezen volt végrehajtható s ezért elhatározták, hogy még a törmelék kiszedése előtt a pilléreket vaspalánkfallal veszik körül s a palánkfal védelme alatt állítják helyre a pilléreket. Ezért búvárok segítségével csak a pillérek körül tisztították meg a meder fenekét. A munkálathoz Ransome-, Annison-, Lackawana- és Universeltípusú vaspalánkot alkalmaztak. A palánk leveréséhez 600 kg-os gőzverőkost használtak. Veréskor 2\5—3 m hosszú, 035—0-40 m átmérőjű fa-fiókcölöpöt alkalmaztak a fémpalánk tetejére ; a facölöp és fémcölöp közé pedig 20 mm vastag fémlemezt helyeztek. Verés közben olvasztott faggyú és olaj keverékével kenték a palánkdarabok illeszkedő végeit. 10 óra alatt 6 Ransome-féle és 3 Annison-iéle palánkdeszkát vertek le. Két palánksor összekötése két faékgerenda és a közéjük öntött gyorskötésű cement segítségével történt. Mielőtt a levert vaspalánkból készült zárógát közt a szivattyúzást megkezdték volna, búvárok vizsgálták meg a palánkfal vízállóságát. Ahol a vasdeszkák nem zártak jól, cementzsákokkal tömték el a nyílásokat. Midőn a szivattyúzás a külső és belső víz között 20—30 cm szintkülönbséget idézett elő, fűrészpor ( 2/ 3) és zúzott szénsalak ( 1/ 3) keverékét csúsztatták végig az illeszkedő nyílások mentén. Ezenkívül a vaszárófalat emeletekre osztva, a vízszínétől lefelé, minden Г70 m-re, megfelelő fakeretekkel erősítették meg. E keretek egymással összekapcsolva és kitámasztva, padozatot hordtak, mely a kikotrott anyag kiszállítására és a szivattyú hordására szolgált. A palánkvasak kihúzására nem alkalmazták a drága Ransome-féle készüléket, hanem helyette csörlők segítségével húzták ki őket. E csörlők csigasor közvetítésével hatottak a cölöpökre. A palánkvasakat elég mélyre kell leverni, hogy az anyagkiemeléskor lent még eléggé jól tartsanak, míg a túlmélyre leverés fölösleges idő- és költségpazarlással jár. A betont ne öntsük a palánk mellé,- hacsak ez a dolog nem elkerülhetetlen, mert a palánk mellé öntött beton a palánkvasak kiemelését nehezíti. Célszerű a palánkvasakat az egész körülzárás mentén összefűzni és fenékre bocsátani s a verést csak azután kezdeni meg. Ilymódon lehetőleg elkerüljük a vasak kihajlását és kikapcsolódását. A vasak fenékre állítása ideiglenesen levert facölöpök és foglalófák közt történik. A Charleville melletti Petit Bois-híd Charleville felé eső pillére körül 15'10 m hosszú és 8-4 m széles négyszögletű zárást alkalmaztak. A fenéktalaj itt pala és
