Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)
1. füzet - IV. Lampl Hugó: Az alföldi talajok osztályozása és gyakorlati meghatározása mérnöki szempontból
96 G f = y ; jelen esetben G = 100 g . 100 , 3 / = —jf 9 Г ст 3 14. A térfogatsúly gyakorlati meghatározása. Minthogy a térfogatsúly az anyag tömörítettségének mértéke szerint változik, a tömörítés mértékének egyenletességét pedig nehezen lehet biztosítani, ezért mindig a lazán beeresztett anyagok térfogatsúlyát kell meghatározni és pedig a következőképen : Egy 100 cm 3 űrtartalmú edényt a vizsgálandó anyagból szórással megtöltünk addig, amíg az anyag már az edény szélein túlfolyik. A felesleget vonalzóval lesimítjuk és az edényben maradt 100 cm 3-nyi anyag G (gramm) súlyát lemérjük. A súly- és térfogat viszonya adja a térfogatsúlyt. F— 5L 100 cm 3 15. A hézagtérfogat gyakorlati meghatározása. A hézagtérfogat meghatározható : a) Számítással V térfogatsúlyból és az / fajsúlyból. A száraz anyagra vonatkoztatott térfogatsúly és fajsúly viszonya kifejezi az anyag tömörségét. Ezt levonva az egységnyi térfogatból a hézagtartalmat kapjuk meg H = Í~T b) Kísérleti úton. Egy 100 cm 3-es edényt megtöltünk a vizsgálandó anyaggal és annak súlyát, az edénysúlyt is beleértve, — g 1 —. Azután vékony üvegcsövön át alulról felfelé a hézagokat vízzel addig töltjük ki, amíg a víz a felületen megcsillanik. Ekkor a vizes anyaggal töltött edény súlyát: — g 2—• lemérve, a felhasznált víz súlya g 2 — g v De mivel 1 g víz = 1 cm 3 víz, tehát a grammokban kifejezett g 2 — g x súlykülönbözet köbcentiméterekben adja meg a felhasznált víz térfogatát. Ezt osztva az anyag térfogatával az egységnyi anyagtérfogatra vonatkoztatott hézagtérfogatot kapjuk, vagyis ti _ 9i—9i 100 1 A nyomószilárdság, összenyomhatóság, súrlódási szög stb. meghatározásának különleges módjaival itt nem kívánok foglalkozni, mert az ilyen irányú vizsgálatok már különleges felszereléseket és berendezéseket igényelnek. Ha pedig ezeknek a tényezőknek ismeretére szükség volna, leghelyesebb a vizsgálatokat valamelyik jól felszerelt talajmechanikai laboratóriummal elvégeztetni. 1 Az így kapott érték magábanfoglalja a mezőgazdaság szempontjából annyira fontos hézagokat a morzsás talajok morzsái között, amik mint levegő és vízutak szerepelnek, továbbá a talajban lévő finomabb pórusokat, amik a víz visszatartó képességét szabják meg. A légés vízkapacitás tehát együtt adja az itt „hézagoknak" nevezett értéket, amit általában összes pórusvolumennek neveznek. Szerkesztő.
