Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)
1. füzet - IV. Lampl Hugó: Az alföldi talajok osztályozása és gyakorlati meghatározása mérnöki szempontból
93 9. A mzáteresztőképesség meghatározása. Az anyagok vízáteresztőképessége főként 3 szempontból érdekelhet, és pedig, hogy : 1. valamely tervezett talaj vízszín, süllyesztéses alapozásnál milyen távol kell a szűrőkutakat elhelyezni ? 2. vízvezető csatornák oldalán és fenekén mennyi víz fog elszivárogni vagy beáramlani ? 3. töltések és földgátak létesítésére felhasználni kívánt földanyagok milyen vízzáróak, illetőleg, amikor kísérleti úton akarjuk megállapítani a tervezett töltés agyagból és homokból mesterségesen kevert földanyagának leghelyesebb és leggazdaságosabb keverési arányát, milyen legyen az ? Az első két esetben az altalaj természetben található állapotának megfelelő valódi vízáteresztőképességére van szükségünk. Ezt a ,,valódi" vízáteresztőképességet megbízhatóan csak próbakutakkal és próbaszivattyuzással lehet megállapítani. A laboratóriumi vizsgálatok csak relatív értékeket szolgáltatnak, mert a felszínre hozott altalaj minták szerkezete sohasem egyezik az altalaj természetes és valódi állapotában meglevővel. Megjegyzem, hogy Kopeczky szerkesztett egy készüléket, mellyel a talajból 10 cm magas oszlopocskákat lehet kivenni, s utóbbiak anyaga állítólag ugyanolyan szerkezetű, mint amilyen a természetes altalajé. Nincsen azonban még tisztázva, hogy az ilyen módon vett anyagmintának és a valódi talaj anyagának vízáteresztőképessége miképen egyezik ? Ami pedig a harmadik esetet illeti, U ábr a amikor arról van szó, hogy valamely anyagból megépítendő földgát milyen mértékben fogja a vizet zárni, akkor a laboratóriumi kísérlet a valósághoz közelebb eső eredményeket fog adni, mert hiszen a töltésbe is megbolygatott földanyagot építünk be, amint ahogyan a kísérletnél is ilyen anyaggal dolgozunk. Mindenesetre biztosak lehetünk afelől, hogy a vizsgált anyag a gátba beépítve nem fogja a vizet a kísérlettel meghatározottnál nagyobb mértékben átereszteni. Rendkívül sok kísérlet elvégzésére volna szükség, hogy a valóságos és a kísérlettel meghatározott vízáteresztőképesség között lévő összefüggés tisztázható legyen. Amíg ez az összefüggés ismeretlen, addig a kísérlet adatai, mint közelítő értékek, csak tájékoztatásra szolgálhatnak. Két anyag összehasonlítása céljából végzett kísérlet eredménye azonban teljes értékűnek vehető. 11. ábra.
