Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)
2. füzet - XVII. Kisebb közlemények
50 A vontatásra vonatkozóan régebben a hajókra a következő képletet alkalmazták : R — С . S . V 2, hol S a bemerült, legnagyobb vizes keresztmetszet, V a hajó relatív sebessége a víz sebességéhez mérten, С állandó, mely a hajóteknő alakjától, simaságától stb. függ. Barlatier de Mas kísérletei szerint, ha a vontatás végtelen vízben történik, az R ellenállás jobban fejezhető ki a következő képlettel : R = (a -f bt)V 22 5, hol a és b a hajótól függő állandók, t a merülés mélysége, V a sebesség. A kísérletek kimutatják, hogy az ellenállás nem függ a hajó hosszától, de függ a merüléstől és a hajófelszín állapotától ; továbbá változik a hajóteknő alakjával ; a hajóvonatok ellenállása nem sokban különbözik az egyes vontatott hajók ellenállásának összegétől. Barlatier de Mas kísérleteit két csoportra osztotta : 1. végtelen vízben mozgó és 2. csatornában mozgó hajók csoportjára. Ez utóbbi esetben az ellenállást növeli az a nehézség, mellyel a helyéből kiszorított víz visszaáramlani igyekszik a hajó teste és a csatorna fala között. Az ellenállás csatorna esetén sem változik a hajó hosszával ; a hajó alakja kevésbbé fontos, mint végtelen víz esetén. Ugyanabban a csatornában ugyanegy hajó esetén az ellenállás nő a sebességgel és a merüléssel. A vizes szelvény alakja ugyanoly felszínnel nem elhanyagolható ; a derékszögű négyszög kedvezőbb a trapéznál. Valószínű, hogy a csatorna falának érdessége is hatással van a vontatásra. Az R ellenállást az l-f а V х kifejezés adja meg legjobban, hol a a hajótól és csatornától függő állandó, x pedig kísérletekkel állapítandó meg. Általában tonnánkint 0-5 kg-ra veszik a péniche ellenállását, ha óránkint 2000—2400 m a sebessége. A vasúti ellenállás egyenesben, emelkedés nélküli vontatás esetében 3-25 kg tonnánkint, ha a sebesség 32 km óránkint és 3-15 kg 30 km-es sebesség esetén. Ha a pálya emelkedik minden per mille emelkedésre 1 kg ellenállástöbblet jut tonnánkint. Görbületekben 750 m sugár esetén 1 kg, 500 m sugár esetén 1-5 kg esik tonnánkint. Ezenfelül számításba kell venni a lokomotív és szerkocsi ellenállását is, ha a vonatellenállást akarjuk tudni. A vasúti ellenállás tonnánkint sokkal nagyobb, mint a vízi ellenállás. A kistömegű elaprózott szállításra a hajó nem kedvező, bár kivételes esetekben erre is szolgál. A szállítmány elaprózására a vasút alkalmasabb. A hajók nagy tároló képességüknél fogva és olcsó díjuk miatt az árúk időleges tárolására is szolgálnak. A vasúti vaggonokat ily célra nem lehet használni. A hajó megvárhatja az áru kirakására vagy eladására legkedvezőbb időt : a vaggonból azonnal ki kell rakodni, mert a kocsikat rögzíteni, lekötni nem lehet. Vannak áruk, melyek egyenesen hajókra valók ; például a fémipar anyagai, nehéz termékei, melyek nem oszthatók, a vasútra föl sem rakhatók. Továbbá a gabonának ömlesztett állapotban való szállítása szintén hajón történik. A zsákolás megdrágítja a szállítást. Csak ügyelni kell, hogy a hajó száraz legyen, mert a nedves hely megrontja a gabonát. Vannak áruk, melyek a hosszú, nedves viziúton szállítva változást szenvednek. A szén fölmelegszik s elveszti fűtőképességének egy részét. Szét is porlad. Három-négy frank lehet az értékveszteség tonnánkint. Fontos szerepet visz a belhajózás a tengerről jött áruk továbbszállításában, mert a tengeri hajóról közvetetlen történik a belső hajóra való átrakodás.
