Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

2. füzet - XVII. Kisebb közlemények

31 A kifejlett szúnyogok éjjeli állatok, melyek naplemente előtt kezdik meg működésüket s reggelig csípnek. Néha a frissen kikelő nőstények nappal is csípnek. A nappalt sötét helyen, árnyas fákon, istállókban stb. töltik. Szürkületkor párosodnak. A nőstény 8 napi időközökben többször is csíp ; több hónapig él, sőt ki is telel, de csak tavaszkor kezd tojni. A mérsékelt égövön csak nyáron, melegégövön egész évben szaporodik. Tojásait 2—300-ával a víz felszínére rakja a kora reggeli órákban, 2—5 nap múlva kikelnek belőle a pondrók (lárvák), melyek vízben élnek, de lélekzelni a felszínre szállnak. Míg a sárgalázt előidéző Stegomyia lárvái csak légzőcsövüket nyújtják ki a vízből, addig az Anopheleséi egész testükkel a víz színére emelkednek. A lárvák nem lélekzelhetnek erősen mozgó vízben, vagy ha a felszínt vékony olajréteg borítja. Ezért a vizek petroleumozásával ki lehet őket irtani. A pondrók 16—20 nap alatt 10 mm hosszúságra nőnek s ekkor bebábozódnak. E bábok (nimfák) táplálékfölvétel nélkül 4—7 napig élnek a vízben s átváltoznak érett szúnyogokká, melyek kiszállnak a vízből. Az olyan vízben, mely 15 napnál kevesebb ideig marad meg, szúnyogok nem fejlődhetnek. A nagy tavak, melyeknek felszínét a szél kavarja, nem szúnyogoknak valók. A csöndes, nem mély, vízinövényekkel benőtt mocsarak és tócsák a legkedvezőbbek fejlődésükre. Az Anophelesnek többféle fajtája van s vidékenkint más-más változatai ismeretesek. A bennök levő élősdinek, Plasmodium-пак is többféle fajtája, vagy változata van aszerint, ahány napos lázt szokott előidézni. Minden esetben a vér vörös testecskéit támadják meg s hideglelést és hőemelkedést előidézve osztódnak. A nemileg elkülönzött egyedek nem szaporodnak tovább a vérben, csakis a szúnyogok testében. Itt a fejlődésük 8—10 napig tart s a szúnyogcsípés csak ez idő elteltével válik veszedelmessé. A nennleg el nem különzöttek bizonyos fejlődésfokot elérve tovább osztódnak az ember vérében. A szúnyogcsípés után mintegy 10-ed napra tör ki az emberben a láz, mely lehet mindennapos, harmadfélnapos, harmadnapos és negyednapos. Leggyakrabban reggel tör elő a lázroham. A vérvizsgálat, mely általánosan szokásos Panamán, kideríti a láz eredetét. De ha a megfertőzött ember kinint szedett, akkor az ujjból vagy fülből vett vérben már nincs meg az élősdi, mely mélyebb szervekbe vonul ilyenkor. A kinin hatalmas ellenszere a mocsárláznak s ha a láz negyednapra sem szűnik meg tőle, akkor nem mocsárlázzal van dolgunk. A mocsárláz néha bonyolódott jelenségekkel kapcsolatos. Van vérvizelő, feketevizelő láz is, mely epehányással kapcsolatos. De a kinin az ily esetekben is megadja a segítséget. A kinint nehezebb esetekben az izomzat közé fecskendezik. A betegség ellen óvszereket is használnak, védőintézkedéseket tesznek. Előzően kinint szednek, mely jónak bizonyult, bár a Panama-csatorna építésekor nem kötelezték az embereket előzetes kininszedésre. Jó, ha a mocsaras helyektől legalább 1-5 km-re tartózkodunk, mert a szúnyog nem repül tőle messzebb. A már fertőzött embert el kell szigetelni, hogy a szúnyog újra meg ne csíphesse. De ez az elszigetelés nehéz. A tisztaság, a jó táplálkozás a fertőzést megnehezíti. Továbbá az öltözködés is távol tartja a szúnyogot, mely csak meztelen testrészeket csíp meg.