Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

2. füzet - XVII. Kisebb közlemények

24 b) Belhajózás. 1. kérdés. írta : Bouvaist. Az első kérdés a folyóknak szabályozással való hajózhatóvá tételével foglalkozott. E kérdést már 8 előző kongresszus vette tárgyalás alá, de csak az 1894. évi hágai, VI. kongresszus adott irányelveket, midőn Girardon a Rhőne-szabályozás módszerét ismertette. А XII. kongresszusra ebben a dologban beérkezett jelentések a különböző országok folyóinak szabályozását s az elért eredményeket ismertetik, de belőlük egyetemes érvényességű szabályt lehozni nem lehet. A kongresszus is erre az álláspontra helyezkedett. Kisesésű és bővizű folyók medenceszabályozással és kotrással könnyen hajózhatóvá tehetők. Nagyobb eséskor a folyók csatornázása és oldalcsatorna készítése vezet célhoz s mindkét esetben a vízerő termelése is tekintetbe veendő. Úgy látszik, hogy tárolómedencével csak a legritkább esetben lehet gazdaságosan a kellő vízmélységet előállítani. c) Belhajózás. 2. kérdés. írta : Bourgougnon. A második kérdés a nagyhajózáshoz szükséges csatornák méreteivel és a csatornák kihasználásával foglalkozott. A csatornák méreteit a rajtuk közlekedő hajók méretei szabják meg. A csatorna vizes szelvénye legalább 4—5-ször akkora legyen, mint a hajó legnagyobb vizes keresztmetszete. Általában az újabb csatornák egyre nagyobb és nagyobb méretűek. De célszerűbb inkább a mélységet, mint a szélességet növelni az éppen szükséges méreten felül. Németországban már 68-5 m

2-ig fölmentek a hajózócsatorna keresztmetszetének területével. A Trollhätta-csatorna keresztmetszete Svédországban 100 m

2, a Barge-csatornáé az Egyesült-Államokban 110-37 m

2. De terveznek már 400 m

2 metszetű csatornákat is az Egyesült-Államokban az Atlanti óceán partja mentén és Kanadában a Huron-tó és St. Lőrinc-folyó között. A törekvés az, hogy a lehető legnagyobb tonnatartalmú hajók közlekedését tegyék lehetővé s a kisebb, régi 300 tonnás francia belvízi hajók helyett lehetően 600 tonnás, vagy még nagyobb hajók számára készüljenek a csatornák. Természetes, hogy a 400 m

2-es csatornaszelvény már tengeri hajók közlekedését is megengedi. Ami a csatorna kihasználását illeti, itt az útivám nagyságának és a vontatás monopolizálásának kérdése vetődött föl, de a kongresszus sem az útivám nagyságára, vagy egységesítésére, sem a vontatómonopólium behozatalára vonatkozóan nem foglalt határozott állást. d) Belhajózás. 3. kérdés. írta : Silvain Dreyfus. A harmadik kérdés a hajóutak közbenső és végső kikötőivel és a vasút és víziút kapcsolatával foglalkozott. A kongresszus határozata itt is nagy általánosságban a kikötők kellő fölszerelését és adminisztrációját, valamint a víziút és vasút oly módon való kapcsolatát mondja ki, hogy az áruk egyik útról a másikra könnyen átvihetők legyenek.