Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

1. füzet - IV. Lampl Hugó: Az alföldi talajok osztályozása és gyakorlati meghatározása mérnöki szempontból

AZ ALFÖLDI ALTALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS GYAKORLATI MEGHATÁROZÁSA A MÉRNÖK SZEMPONTJÁBÓL. írta : LAMPL HUGÓ. I. AZ ALTALAJOK OSZTÁLYOZÁSA. a) Bevezetés. Az altalaj szerkezetének, rétegezésének, fizikai és mechanikai tulajdonságainak ismeretére főként a vízépítő mérnöknek és geológusnak van szüksége. Más szempontból érdeklik azonban a geológust a föld mélyebb rétegei és más szempontból vizsgálja és nézi a mérnök az altalajt. A geológust a fúrással feltárt rétegek keletkezésének módja, eredete, ideje, kora, összetétele, mineralógiája és benne esetleg található növényi, vagy állatimaradványok érdeklik különösen. Ez utóbbitól ugyanis következtetni tudnak a rétegek képződésének időpontjára. A vízimérnököt viszont az altalajnak többnyire csak azok a fizikai és mechanikai tulajdonságai érdeklik, amelyeknek ismeretére egyrészt a tervezésnél, de főként a helyes alapozási mód megválasztásánál van elengedhetetlenül szükség. Ismernie kell ugyanis a talaj teherbírását, helyesebben összenyomhatóságát, az egyes rétegek vízzáró- vagy vízáteresztőképességét, a talaj állékonyságát, vagyis a szárazban és víz alatt kiképezhető, állékony részű hajlásszögét, térfogatsúlyát stb. Ez a mérnököt és geológust érdeklő kétféle, mondhatnám ellentétes szempont a fúrással feltárt altalajnemek meghatározásánál és megjelölésénél kétféle eljárásra vezetett. A mérnök és geológus ugyanazt az anyagot igen gyakran, a maga szempontjából ugyan mindig helyesen, de mégis másképen nevezte meg. Az altalajok meghatározásánál követett eljárásbeli egyöntetűségnek hiánya akkor nem okoz zavart, ha a tervező és építőmérnök maga végzi a fúrást és helyszíni megfigyelései alapján maga határozza meg az altalajt, avagy amikor tudományos kutatás céljából a geológus maga vezeti a fúrást és határozza meg az egyes rétegek anyagát, majd utóbb maga is használja fel az adatokat. A geológus és mérnök azonban egymás adatait az anyagmeghatározás mai módjában rejlő elvi különbség miatt nem használhatja. Legalább is nagy óvatosságra van szükség. Ha mérnök végezte a fúrást és határozta meg az anyagot, akkor rendszerint a geológus szempontjából hiányos, vagy nem eléggé szabatos a meghatározás, viszont a geológus meghatározása igen gyakran az anyag egyik vagy másik fontos tulajelonsága tekintetében az építőmérnököt tévesztette meg. Minthogy kívánatos, hogy az építéseknél a mérnök által végzett talajkutatások fel-