Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

1. füzet - III. Janicsek József: A talajmechanika alapfogalmai és technikai alkalmazásuk, különös tekintettel a vízépítésre

61 Ha a talajban sok víz van, úgy csökkenik a kapilláris víz húzófeszültsége, míg egy bizonyos víztartalomnál — telítési határ — a víz kapilláris húzása megszűnik s így elértük a /tose-féle határt, mikor a talaj már több vizet nem abszorbeál s így be van bizonyítva, hogy a telítési határ a víztartalommal kapcsolatban a térfogatváltozásnak szélső határa. (1".) A 25. sz. ábrában a térfogatváltozás egyenesén feltűntetett ő-pont a telítési határ víztartalmának felel meg és a vízszintes tengelyen leolvasható : v = 48-5°/

0 térfogatváltozás azt jelenti, hogy mennyivel csökkenik a talaj térfogata, ha a vízmennyiség a telítési határnak megfelelő víztartalomról a zsugorodási határ víztartalmára csökkent. Minthogy a zsugorodási és telítési határok minden egyes talajra fix és változatlan értékek, t?hát fizikai jellemzők, az ezek közötti fajlagos térfogatváltozás (t',%) mértéke lesz a talaj térfogatváltozó tulajdonságának. A v

t fajlagos térfogatváltozás mathematikai úton is meghatározható. Az 53. alatti egyenes egyenletébe a R pont koordinátáit helyettesítve : ahonnan : В \

W=

T T-&+5 ' v —v

t n v

t=(T—Zs)R í>6. A ^-fajlagos térfogatváltozás helyett lehet ennek lineáris értékeit is bevezetni, az ú. n. lineáris zsugorodást. Ha az egységnyi oldalú kocka zsugorodás folytán (1—e) élhosszúságú kockára zsugorodik, úgy ennek térfogata: (1—e)

3 lesz, akkor a fajlagos térfogatváltozás : l-(lt)

3 v — — (1-0

3 ' 3 v+1 Vagy az e fajlagos megrövidülés helyett annak százalékban kifejezett Zsj-értékét bevezetve : Zs

x = 100 ó •Í 100 v

t + 100. Az előbbi példában a : v

t — 48-5%-os térfogatváltozáshoz Zs

x — 12-3% lineáris zsugorodás tartozik, vagyis a telítési határ víztartalmával bíró 10 m élhosszúságú kocka kiszáradás után a zsugorodási határon, vagy az alatti víztarta'omnál már csak 88 cm élhosszúságú lesz. Ezzel a közvetett és I. alatt csoportosított fizikai jellemzők tárgyalását befejeztük és a II. alatti és az építéssel közvetlen összefüggésben lévő kísérletek és fizikai jellemzők tárgyalását a következő második közleményben óhajtom ismertetni.