Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

1. füzet - III. Janicsek József: A talajmechanika alapfogalmai és technikai alkalmazásuk, különös tekintettel a vízépítésre

57 Plasztikus állapotban lévő talajból próbadarabot készítünk s megmérjük ennek súlyát és térfogatát, majd előbb szobahőmérsékleten, később gáz- vagy elektromos kályhában 105 C° mellett legalább 5 óra hosszáig kiszárítjuk s újra megmérjük a próbatest súlyát és térfogatát, akkor ezek alapján a zsugorodási határ a következőképen számítható ki. Legyenek a mérési eredmények a következők : Nedves minta súlya : W (g) ,, ,, térfogata : V (cm

3) száraz ,, súlya : W

0 (g) ,, ,, térfogata : V

0 (cm

3) Legyen továbbá a zsugorodási határ : Zs% a ,, viszony : R a fajsúly : s (g/cm

3) PAPILLARIS ti У OMAS (gr

/стЧ 23. ábra. A kapilláris nyomás változása. és a víztartalom a kísérlet kezdetén : w%, úgy a teljes térfogatváltozás : (V—V

0) egyenlő azzal a vízveszteséggel, melyet a minta szenvedett akkor, mikor víztartalma w>%-ról Zs%-ra csökkent. Ennek az elpárolgott víznek a súlya : w.Wo Zs. Wo 100 100 W (W—Zs) 100 Minthogy a víznek fajsúlya (g/cm

3) egy, azért a súlyveszteség egyenlő a térfogatváltozással : (V—V

0)-&\ s így: W

0 (w — Zs) 100 V—Vo es innen : V V

n Zs=w——100 52. megadja a zsugorodási határt.