Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)
1. füzet - III. Janicsek József: A talajmechanika alapfogalmai és technikai alkalmazásuk, különös tekintettel a vízépítésre
51 kezdő függőlegesén helyezkednek el. Minél finomabb szemcsékből tevődik össze a talaj és minél nagyobb a pikkelyes, lemezes alakú szemcsék száma (agyag), annál messzebb fekszik a talaj plasztikusságát ábrázoló pont a kezdő függőlegestől. A különböző talajok folyási határa és plasztikus indexe között bizonyos empirikus összefüggés áll fenn. A 19. sz. ábrán látható pontok különböző talajokat ábrázolnak s a pontoknak a koordináta-síkban való elhelyezkedéséből az tűnik ki, hogy a pontok egy görbe vonal mentén sűrűsödve, egy sugárnyalábban csoportosulnak, szóval az eddigi vizsgálatok és az ebből kapott eredmények azt mutatják, hogy meghatározott plasztikus indexhez a folyási határ csak szűk keretek között változhatik és ez annál kisebb, minél nagyobb a plasztikus index. Különböző talajok konsziztencia-határainak értékéről a XII. sz. táblázat számol be (1.). XII. TÁBLÁZAT. Konsziszteneia határ Finom homok Iszap (Schluff) Organikus iszap (Schlamm) Homokos agyag Agyag (Ton) Folyási határ Plasztikus határ Plasztikus index Zsugorodási határ .... 12—25 nincs 0 12—25 23—40 18—25 5— П 10—25 25—80 20—65 5—15 10—25 20—35 20—25 0—10 10—20 30—150 20—50 10—100 8—25 Zsugorodási határ. A zsugorodási határ, mint az előbbi konzisztencia-határok, ugyancsak víztartalmat jelent, s pedig azt a víztartalmat, amelynél a talaj térfogata további kiszáradás mellett állandó marad. Ennek a fogalomnak jobb megértése szükségessé teszi a térfogatváltozásnak, mint okozatnak és az ezt előidéző erőnek, mint oknak, behatóbb vizsgálatát. Ismeretes tény, hogy agyag-és iszaptalajok, sőt kis mértékben még homokok is, minden külső erő behatása nélkül térfogatukat változtatják. Ha nedves agyagot a levegőn száradni hagyunk, úgy az térfogatát csökkenti, zsugorodik, ha pedig vízbe teszünk, úgy dagadni, vagy duzzadni fog. Régi felfogások azt vallották és sejttették, hogy az agyagnak ez a természete a benne levő finom szemcséknek, a kolloidoknak valamilyen még nem ismert tulajdonságával van összefüggésben. Az újabb kutatások — Prof. Terzaghi — kimutatták, hogy a talajok zsugorodásának és duzzadásának oka sokkal egyszerűbben magyarázható és ugyancsak erőhatásoknak a következménye. Ez az erő belső erő, az ú. n. kapilláris erő, mely a talajt alkotó és pórusokból összetett hajszálcsöveket összenyomja, vagy kitágítja s ezzel az egész talajrögnek zsugorodását, illetve duzzadását idézi elő. A kapilláris erő félléptéhez, kifejlődéséhez a víznek, mint reagensnek jelenléte okvetlenül szükséges, mert éppen ez okozza a kapilláris erőt. A fizikából ismeretes a kapilláris feszültség fogalma. Ez az a húzófeszültség, amely a folyaelék felszínét, mint rugalmas gumihártyát kifeszíti úgyannyira, hogy vékony hajszáltűt óvatosan a folyadék felszínére helyezve, ez azon úszik és nem sülyed le. Ennek a kapilláris feszültségnek a következménye az is, hogy a folyadék vékony hajszálcsőben a magasba emelkedik s az üvegcső és folyadék közötti attrakció folytán ebben a magasságban megmarad. Természetesen 4*
