Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

2. füzet - VIII. Németh Endre: Szemelvények az olaszországi "tökéletes talajjavítások" köréből

224 Az első feladat megoldása a már említett kedvezmények hatására nagy lépésekkel halad előre. Eredetileg 43,800 hektárra mondották ki a talajjavítás kötelezettségét, ma azonban már ez a terület 307,800 hektárra növekedett. A legelők kiterjedése egyre csökkenik, a rétek, szántók, kertgazdaságok száma és területe pedig növekedik. A talaj feltörésének munkáján több mint 30 Fowler gép van üzemben, 40—80 cm mélységű forgatást végezve. Ezek a gépek államilag támogatott társulatok kezelésében dolgoznak. Rómától 9—24 km távolságban kedvezményes államkölcsönnel 9 mezőgazdasági telepet létesítettek 400 család számára. Az állam különböző helyeken mintagazdaságokat csinált. Ezek a kis gazdaságok 6, 12, 20 és 25 hektárosak és rajtuk 300 család talál megélhetést. A kisöntözések száma is egyre növekszik. Összes területük már 1927-ben közel 3000 hektárra rúgott. A mocsaras területek lecsapolása is jó úton halad. Különösen szép eredményeket ért el a Società Anomima di Bonifica ,,Maccarese" részvénytársaság közel 5000 hektáros birtokán, helyesebben a részvénytársaság javaslatára alakított Consorzio per la Bonifica di Porto e Maccarese, a kötelékébe tartozó 9287 hektáron és a szomszédos Consorzio di Bonifica delle Pagliete 2715 hektáron. Az előbbi a Tiberis és az Arrone folyók, az utóbbi az Arrone- és a Tre Denari-folyó között terül el. Az állam a most említett helyeken már 1884—-1890 között végzett lecsapolási munkálatokat, de azok a szűken méretezett csatornák és kis teljesítményű szivattyútelep mellett olyannyira nem voltak sikeresek, hogy a tulajdonosok vonakodtak a területek átvételétől. A római Genio civile hivatal újabb tisztogatási tervet készített, ami azonban kivitelre nem került. Az 1926-ban a fentnevezett társulatok által készített újabb tervek nemcsak hogy a lecsapolás sikerét biztosították, hanem utakról és öntözőművekről is gondoskodtak. A külvizeket és a magasfekvésű területek vizeit — amint azt a 15. sz. ábrán feltüntetett helyszínrajz is mutatja — a mélyebb fekvésű területek vizeitől itt is elkülönítették. A kiilvizek főgyűjtője a Pagliete társulatnál az Arrone folyóba, a Maccarese társulatnál közvetlenül a tengerbe szabad beömléssel torkollik. A Pagliete alacsony vizeit két szivattyútelep emeli a külvizek főgyűjtőjébe, a Maccarese alacsony vizeit pedig egy szivattyútelep az Arrone folyóba, egy másik pedig a szárazföldbe nyúló keskeny tengeröbölbe. Az öntözővizet a Pontegalera-i és a Lago Traiano melletti szivattyútelepek emelik az öntözőcsatornahálózatba. A magasabb fekvésű területek öntözőárkaiba a Monti Sallustri és Fianello melletti szivattyúk emelik a vizet. A Pagliete a fianelloi teleppel megemelt víz egy részét az Arrone alatt átvezető bujtató közvetítésével kapja. A végzett munkálatokról az alábbi kimutatás számol be : Lecsapolócsatornák : Főgyűjtők, km Másodrendű csatornák, km Harmadrendű csatornák, km Öntözőcsatornák : Főcsatornák, km Maccarese 47 45 297 Pagliete 15 16 30 Összesen. 62 61 327 Másodrendű csatornák, km Utak, km 27 27 80 21 34 34 101