Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

1. füzet - III. Janicsek József: A talajmechanika alapfogalmai és technikai alkalmazásuk, különös tekintettel a vízépítésre

39 Legyen ennek a mérésnek eredménye : W

0 (g), úgy a talaj víztartalma a szárazsúly százalékában kifejezve : W W w

o/

o=100 w 0 33. rv 0 Számpélda : A budaörsi-úti útépítésnél feltárt kiscelli agyagnál a természetes állapotú víztartalom mérési eredményei a következők : Üveglap + természetes nedvességű talaj súlya = 50-3862 g ,, -r kiszárított „ ,, = 47-6800 g Üveglap súlya = 37-5120 g A kiszárítás folytán beálló vízveszteség : W—W

0 = 50-3862—47-6800 = 2-7062 g A száraz talaj súlya TF

0 = 47-6800—37-5120 = 10-1680 g 2-7062 Tehát a víztartalom: w=100 1fl lí}o

n = 26.6 °/olU'lOoU A természetes állapotbeli — in situ — víztartalom a talaj hydrológiai viszonyainak, a felsőbb rétegekben ezenkívül még a hőmérsékletnek is függvénye. Általában a talaj vízszín felett fekvő rétegekben ritkán haladja túl a 20—<30%-os értéket . Homok-talajoknál azok nagy áteresztőképességénél fogva kicsiny, kb. 2—3%-nyi, iszap-talajoknál 5—15%-os és a nagy hézagtérfogatú agyagos talajoknál, melyek nagy pórusterüknél fogva sok vizet tudnak lekötni és megtartani, 15—25%-os is lehet, sőt egészen kivételesen még jóval nagyobb is. Amíg felszínhez közel fekvő rétegekben a pórusok nincsenek teljesen vízzel kitöltve, hanem abban még levegő is van, addig a mélyen fekvő rétegekbe a levegő már nem jut be, illetőleg onnan a felette fekvő rétegek súlyának hatása alatt kinyomódik, úgyhogy a mélyen fekvő talaj pórusai rendesen vízzel teljesen ki vannak töltve. (8.) Ilyen állapotban vannak a talajok a konszisztencia határok (folyási, plasztikus és zsugorodási határ) vizsgálatánál és mindakkor, mikor a talajt vízzel keverjük össze pépszerű anyaggá, mert akkor a légbuborékokat gondosan kinyomkodjuk. Hézagtérfogat és hézagtényező. Hézagtérfogaton értjük valamely szemcsehalmazban foglalt hézagvolumennek az egész halmaz térfogatához viszonyított és százalékban kifejezett arányszámát. A hézagtérfogat tehát megnevezetlen szám, nincsen térfogatdimenziója s így az elnevezést nem lehet szerencsésnek mondani. Sokkal alkalmasabb és találóbb kifejezés volna az amerikai irodalomban használatos ,,porozitás" (11.), melynek nevében a térfogatszerű megnevezés már hiányzik s mégis a fogalomnak a hézagokhoz való közét kifejezi. A hézagtérfogatot vagy porozitást a 13. sz. ábra jelölései szerint : V kifejezés adja meg. Ebből a képletből látható, hogy a porozitás meghatározása két térfogatmérést igényel, és pedig meg kell állapítani az egész tömeg térfogatát (V' + V") s azután a tömör rész térfogatát (V").