Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

2. füzet - IV. dr. Janicsek József: A talajmechanika alapfogalmai és technikai alkalmazásuk, különös tekintettel a vízépítésre. II. Közlemény

62 p = 3-2 kg/cm

2-ban szabott meg és jellemző pontoknak a p = 0-4, 0-8, 1-6 és 3-2 kg/cm

2 nyomófeszültséghez tartozó hézagtényezőket választotta (5). Meg kell még jegyezni, hogy a terhelés növelése vagy csökkentése nem létesít pillanatnyilag egyensúlyt. Az újabb nyomásnak megfelelő egyensúlyi helyzet sokszor több óra idő eltelte után következik be (néha 24 óra után, különösen agyagnál). Ez az időpont azonban pontosan megállapítható, s akkor következik be, amikor a készülékra szerelt mérőóra már nem mutat semmiféle elmozdulást. Homokoknál és erősen homokos talajoknál az egyensúlyi helyzet szinte pillanatok alatt beáll. b) Az összenyomódás és tehermentesítés törvénye. A kompresszió és expanzió törvényének jól kifejező tapasztalati egyenletét dr. Terzaghi professzor a következő alakban írja fel : illetve e = К

г — Cj In (p + p

c e = К g — C

2 In (p -f pi) .58. .09. Ezekben az egyenletekben In a természetes, e alapú logaritmus jele és az 59. egyenlet az összenyomásnak (Zusammendrückungsdiagramm, compression curve), az 59. egyenlet pedig a kitérjeszkedésnek (Schwellkurve, expansion curve) az egyenlete. A logaritmikus természetű görbék jobb megismerésére analizáljuk az 58., illetve 59. alakot. Az egyenletekben szereplő K

v K

2, C

x és C

2 és p

c és p

t értékek állandók, amelyek egy és ugyanazon talajnál és annak azonos állapotában változatlanok, tehát külső erőhatástól nem függnek. 1. Ha egy pillanatra a pozitív nyomások tartományából átmegyünk a p tengely negatív oldalára és p = — p

c-1 veszünk fel, úgy e = K

x — С

г1п0 = oo, vagyis a Pc és a pi távolságban húzott függőlegesek az összenyomódási és tehermentesítési görbék függőleges asszimptomái. 2. Ha p — 1—p

c az összenyomódási görbén, illetve, p — 1—

pi a tehermentesítési görbén, az 58. és 59. egyenletekből következik, hogy : e = K

v illetve : e = K

2, tehát a és K

2 állandók a görbéknek a pe koordináta síkban való fekvését, magassági helyzetét fejezik ki. Például az összenyomódási görbe átmegy a D ponton (de \ s végül, ha a görbe érintőjének hajlását, vagyis a í — I iránytangenst írjuk fel, akkor de Cj ~T = r— = tga : 60. dp V + Vc ahonnan : — Ci = (P + Pc) tga 61.