Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

2. füzet - III. Kaán Károly: Az Alföld csapadékviszonyai és az alföldi telepítések és fásítások

54 Valóban nem állíthatja és nem is állította senki, hogy akár az öntözésnek, akár az erdőtelepítésnek olyan „messzire kiterjedő" éghajlati megnyilvánulások mértékére van vagy lenne bármilyen befolyása, olyan „nagy vidékek átlagos időjárási képére" volna „módosító" hatása, amilyenek változatai a rádiónak és a mindennapi újság jelentéseknek a tárgyai, vagy amelyek akár esak Kecskemét, Nyíregyháza, Debrecen stb. meteorológiai állomásain leolvasva, éppen az aligazgató úr egybefoglalásai révén kerülnek nyilvánosságra ! Azt a körülményt azonban, hogy például öntözéssel elég nagy területen számottevő mértékig pótolhatom az eső, mint jelentékeny meteorológiai tényező hiányát és ezzel kedvező helyi hatást gyakorolhatok bizonyos meteorológiai elemek megnyilvánulásának mértékére, vagy hogy mezőföldekkel váltakozó erdők telepítésével az erdőnek a mezőgazdasági művelésnél többoldalú és igen kedvező (mikro) klimatológiai hatása érvényesül, tehát hogy emberi tevékenységgel számottevő térfogaton befolyásolhatok bizonyos (helyi) klímái jelenségeket, amelyek kedvező következményei főleg biológiai vonatkozásokban nyilvánulnak meg — ma már tagadni nem lehet, tehát nem is szabad ! Azt kell következtetnem, hogy az aligazgató úrnak, mint makroklimatológusnak a figyelme ezeknek a kérdéseknek behatóbb megismerésére más lekötöttsége, foglalkozásának más természete és az alkalmak hiánya folytán még nem terjedt ki ; mert másként ilyen tévedésekbe nem esnék és nem látná maga is szükségesnek kiemelni fejtegetésében, hogy : „egy új tudományág, a mikroklimatológia most van kialakulóban", másutt pedig, hogy „mikroklimatológiai megfigyelések nálunk még nincsenek rendszeresítve." Tényvaló különben az is, hogy a mikroklimatológia mező- vagy erdőgazdasági vonatkozású részeinek sikeres művelése jelentős biológiai ismereteket tételez fel, melyek a rendszerint fizikus előképzettségű meteorológusnak járatlan, új területet jelent és mint tanulmány, sok fáradságot igényel ahhoz, hogy azt akár a tudományos, akár a gyakorlati élet célját szolgáló megfigyeléseknél felhasználhassa ! Nagyon sajnálom egyébként, hogy a fentidézett és egyéb e tárgyú külföldi irodalmon kívül elkerülte az aligazgató úr figyelmét az alföldi erdőtelepítések törvényes biztosítása előtt az Országos Erdészeti Egyesületben tartott felolvasások anyaga, amely kis füzetekben is napvilágot látott. Már ezekből is tájékozódhatott volna a magyar erdőgazdaság művelőinek ilyenirányú felfogásáról. Sajnálom különösen, hogy nem vett tudomást kartársának, dr. Sávoly Ferencnek, a Meteorológiai és Földmágnességi Intézet akkor volt agrometeorológusának e tárgyú és főleg a mezőgazdasági biológiai kapcsolatokat igen érdekesen kifejtő és „Az Alföld fásításától és öntözésétől a mezőgazdaság terén várható bioklimatikus értéknövelésről" címen tartott előadásáról (12) és nem vette figyelembe abban az időben és azóta is sokunk e tárgyú elég széleskörű irodalmi munkásságát. Meggyőződhetett volna mindezekből arról, hogy a magyar erdőmérnökök a tudományos észleletek és felvételek irodalmi anyagának, valamint az évtizedes nyiltszemű megfigyelések gyakorlati eredményeinek révén a mikroklíma gazdasági jelenségeinek és biológiai hatásának elég bő ismeretével rendelkeznek és a fásítások szükségességét ezek előnyös következményeivel indokolják. Ezek tudatában ugyanis az aligazgató úrnak már nem elgáncsolnia, de örvendeznie kellett volna azon, hogy akadnak már nálunk is olyanok, akik Magyarország Alföldjén a mikroklimatológiai