Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

2. füzet - III. Kaán Károly: Az Alföld csapadékviszonyai és az alföldi telepítések és fásítások

47 Annak, a ma már néhai volt miniszternek tiszteletre kötelező emléke, akinek nevéhez ekként e törvényalkotás és az ezzel kapcsolatos tevékenység fűződik, amint a magam és munkatársaim reputációja is megköveteli tehát, hogy az értekezés állításaira válaszoljak ! Elöljáróban megállapítani kívánom, hogy még abban az esetben is, ha ezek az állítások helytállók lennének, — az a hang, írásmodor és kifejezési forma, mely a hivatalos kiadványban közreadott ennek a szóbanforgó értekezésnek ezeket a részeit jellemzi, — legalább is szokatlan minden olyan fejtegetésben, mely komoly irodalmi színvonal előkelőségére és tudományos érték tekintélyére kíván számot tartani.

2 Mielőtt pedig ezekután egybevetném az értekezésből idézett állításokat „Az alföldi erdők telepítéséről és a fásításokról" szóló 1923. évi XIX. t.-c.-ben. illetve az annak idején a nemzetgyűlés elé terjesztett e tárgyú törvényjavaslatban és indokolásban foglaltakkal, ki kell még térnem bizonyos előzetes felemlítést kívánó dolgokra ! Legutóbb dr. Schmidt Vilmos az Osztrák Meteorológiai és Földmágnességi Intézet tudós igazgatója a Magyar Meteorológiai Társaság ez idei közgyűlése alkalmával Budapesten tartott előadásában is megemlékezett arról, a különben szakkörökben eléggé közismert tényről, hogy az erdészeti és vele rokontudományok művelői már régóta foglalkoznak az erdőnek helyi klímái jelenségeivel és hatásával. Az erdővel kapcsolatos vonatkozásban ezért —- ahogy jelezte is — ezek voltak az elsők, mint olyanok, akik a ma „mikroklíma"-nak nevezett bizonyos, az erdővel kapcsolatos helyi klímabeli jelenségeket megfigyelték és leírták. Ennek megállapítása után itt nem is kívánok kitérni Ebermayer, Miittrich, Lorenz-Liburnau, Schubert stb. munkásságára. Elég ha e tekintetben Lorey Tuiskonak „Handbuch der Forstwissenschaft" című nagy munkájában (2) foglaltakra utalok. Ezek az értékes fejtegetések és megállapítások a legutóbbi kutatások révén ma már esetleg valamely kiegészítésre szorulhatnak, ám azt dr. Geiger Rudolf a kiváló bajor meteorológus és író már az ez irányú első munkájában (Das Klima der bodennahen Luftschicht) (3) is elismeri, hogy „korántsem lehet ezeknek a kutatásoknak jelentőségét az erdészeti meteorológia egészére tagadásba venni", majd tovább „ezek a kutatások mutattak reá arra, hogy az erdő klímája mely irányban tér el a szabadtér klímájától" stb. Geiger dr. a most idézett, e tárgyú első munkájában és benne az erdővel kapcsolatos fejtegetéseiben még a mikroklímabeli jelenségeket és kérdéseket a hivatásához megkívánt előképzettségénél és alkalmaztatásabeli foglalkozásánál fogva jórészt csak bizonyos fizikai jelenségek és hatások szemszögéből tárgyalja, amint hogy kezdetben a mikroklíma a klimatológusok részéről úgyszólván általában csak ilyen elbírálásban részesült ; azelőtt pedig figyelemre nem méltatták. Geiger most említett könyvében reá is mutat arra, hogy a föld minden részén, ahol eddig meteorológiai állomásokat állítottak fel, a műszereket a föld színétől 2 Bár a szóbanlevő hivatalos kiadvány bevezetése hangsúlyozza azt, hogy az egyes szerzők értekezéseikben saját, tehát egyéni nézeteiket érvényesítik, kifejezésre kell itt juttatnom azonnal azt a szilárd meggyőződésemet, hogy ezek a kifogásolt állítások és kifejezések a kiadványba csakis elnézésből kerülhettek bele.