Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)
1. füzet - IX. Vas Leó: A nemzetközi Duna-bizottság első tíz éve
214 A régi magyar aldunai hajózási hatóság személyzete a bizottság hatáskörébe utalva folytatta működését. Rendeleteit a dunai államokkal a ,,Le Danube International" címen havi folyóiratban közölte. A szövetségközi, félig katonai jellegű bizottság helyébe tehát olyan szerv került, mely az egyoldalú rendelkezések helyett a tárgyalások alapján létrejött megállapodásokkal dolgozott. Megnehezítette az NDB munkáját az a körülmény, hogy a Párizs körüli szerződések csak nagy általánosságban szabták meg hatáskörét. így például nem állapították meg pontosan még a hatáskörébe tartozó folyamszakaszok terjedelmét sem, mert alsó végpontjául azt a helyet jelölték ki, ahol az Európai Dunabizottság hatásköre megszűnik. További akadály volt az is, hogy teendőinek megállapítását pedig a megalkotandó Duna-aktára bízták. 1920 szeptemberi ülésszakáig az NDB a szövetségközi Dunabizottság tárgyalási rendje szerint működött. Ekkor azonban életbeléptette saját ügyrendjét. Megszervezte a vezértitkárságot, a Dunát folyamrendészeti és technikai szakaszokra osztotta fel. Megszabta a tagállamok költség-hozzájárulását, az egyes államok terhére végzendő munkákat és a Vaskapu-hatóság teendőit. Foglalkozott továbbá a hajózási illetékek, a folyamrendészet, a hajózóútkitűzés, az árvízelőjelzés, valamint a hajózóút állapotának kérdésével is. A Párizs körüli szerződések teremtette helyzet megszaporította a hajózás adminisztratív természetű akadályait. A sok új határ vám- és rendészeti formalitásai a megindulóban levő forgalom megbénítására vezettek. Az új határok rendkívül megnövelték a szállítási időt és bizonytalanná tették a hajózás gazdaságos hasznosítását. A mutatkozó bajokat az NDB fokozatos, lassú munkával igyekezett enyhíteni. Működésének első három éve 1921—1924-ig a belső szervezés munkájával telt el. Ez alatt véglegesen rendezték az NDB kebelén belül az adminisztratív és pénzügyi kérdéseket. A többi feladat megoldását megnehezítették az új intézmény gyermekkorával járó zavarok, valamint az a körülmény, hogy a Duna-akta (1921 július) bizonyos rendelkezések megtételét ugyan az NDB-re hárította, de amelyek alkalmazása tekintetében csak hosszas, szenvedélyes viták után jött létre megállapodás. Az előbb felsorolt teendői mellett 1921-ben a bajor Kachlet-, 1922-ben pedig a káposztásmegyeri szabályozással is foglalkozott az NDB, azonkívül elkészítette a nagy szabályozási munkák részletes programmját, végrehajtotta a dunai kilométerezést és megállapította a parti államok által évente végzendő szabályozási és fenntartási munkák programmját és megvizsgálta az e programm alapján végrehajtott munkákról szóló évi jelentéseket. Az 1924 november 5-én tartott XI. teljes ülés olyau új korszak megindulását jelenti az NDB életében, amely az alábbi elsőrangú fontosságú kérdések végleges megoldására vezetett. A folyamrendőri szabályzat megteremtése. A tranzito-hajózással összefüggésben fölmerülő s az NDB vizsgálata alá kerülő ügyekre vonatkozó eljárás megállapítása, továbbá a 3%-os magyar Vaskapu-kölcsön kamatszolgáltatásának megkezdése.
