Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

1. füzet - III. Janicsek József: A talajmechanika alapfogalmai és technikai alkalmazásuk, különös tekintettel a vízépítésre

18 átmérők relative éppúgy mérhetik az összetételt, mint a tényleges szemcsék, mert a szemcsék méretei közötti viszonosság az aequivalens szemcseméretek között is fennáll. De viszont nem szabad elfelejteni, hogy a mechanikai elemzésből kapott eloszlási görbe még nem minden. Ez csak jó kép az összetétel grafikus ábrázolására és bár különösen jól használható különböző talajok összetételének egybevetésekor, a talaj fizikai tulajdonságait egyértélműleg nem deríti fel. Két teljesen azonos szemösszetételű talaj egymástól homlokegyenest eltérő fizikai sajátságokat mutathat. Pl. a 3. sz. ábrán látható kvarcpor és csillámpor eloszlási görbéje közel azonos, mégis a fizikai sajátságokban, amilyen pl. a plaszticitás, nagy eltérés van közöttük, mert a csillámnak Pi = 21%-os plasztikus indexe van, míg a kvarcpornak plasztikus indexe 0. SZEMCSE ATMER О Л mm 3. ábra. A csillám plaszticitása nyilván pikkelyszerű formájával van összefüggésben, amiről a mechanikai elemzés nem adhat felvilágosítást. Az összes nedves mechanikai eljárásoknak elméleti alapja a Stokes (5.) törvény. Említett angol tudós kimutatta, hogy a D (cm) átmérőjű gömbalakú szemcsére süllyedésekor ható ellenállás W=6 ТГ . (§) П 1. ahol V cm/sec = a süllyedés sebessége és n = a folyadék viszkozitása. Az 1. egyenlettel kifejezett ellenállás, mint erő a Newton-féle második törvény értelmében egyenlő lesz a folyadékban süllyedő szemcse tömegének és a gr-nehézségi gyorsulásnak szorzatával. Minthogy a ö-fajsúlyú folyadékba helyezett s gr/cm

3-fajsúlyú gömb Archimedes törvénye értelmében veszít súlyából, 4 /Z)\

3 súlya : ^ я [jjJ (s—b) lesz.