Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

1. füzet - VIII. Vas Leó: Az európai Duna-bizottság 75 éves működése

190 Hasonlóképen hosszas vitát okozott a torkolati ágak kérdése is. Az EDB a szulinai ágat fejlesztette ki. Az Acte public a Szentgyörgy-ágra is biztosította az EDB beavatkozásának jogát. A Kilia-ág az új rendezés szerint szintén az EDB alá tartoznék. A vita folyama alatt Románia a Kilia-ágban pilóta- és hajózóút kitűzési szolgálatot szervezett. Az EDB eddigi ideiglenes fennállásának kérdését a Duna-akta úgy oldotta meg, hogy a bizottság addig működik, amíg a benne képviselt államok nemzetközi megállapodással megszüntetését el nem határozzák. 1920 májusában tartotta az EDB a világháború után első ülését. Azután erélyesen hozzálátott a kotrások, a jelző- és kitűzőszolgálat, valamint a helyreállítási munkák megindításához. A világháborúban szenvedett károk jóvátételét az EDB kizárólag a vesztes államokra hárította át. Az ezen a címen megállapított 667.000 aranyfrankot Magyarország, Ausztria, Németország és Bulgária 1926 december 20-ig meg is fizette. Az EDB a felosztandó német folyami hajórajból két nagy vontatógőzöst is kért, de az amerikai döntőbíró (Hines) ennek a követelésnek nem tett eleget. II. Az Európai Dunabizottság szervezete. Az első fejezetben említett hét állam megbízottaiból alakult EDB 1856 november 4-én tartotta első ülését Galacon. A bizottság hivatalos nyelve a francia volt. Az eléje tartozó ügyekkel tárgyuk szerint 5 albizottságban, később helyettük a végrehajtó bizottságban foglalkozott. Az ügymenetet a vezértitkár vezetése alatt álló központi iroda és az igazgatómérnök alá tartozó mérnöki testület intézte. Az első igazgató-mérnök Charles Hartley volt, aki több mint 50 évig volt a bizottság vezető mérnöke, s aki a nagy munkák zömét hajtotta végre. 1878-ban Románia belépésével nyolcra emelkedett a bizottság tagjainak száma. A világháború után az EDB Franciaország, Nagybritannia, Olaszország és Románia képviselőiből alakult újjá s 1920 május 24-én új szervezeti szabályzatot alkotott, mely nagy vonásokban a következő rendelkezéseket tartalmazta : Az EDB minden év őszén és tavaszán egy-egy rendes ülésszakot tart Galacon. Határozatképességhez legalább 3 tag kell. Elnök egy-egy ülésszakra fölváltva a tagok közül kerül ki. Az elnök hívja össze az ülésszakot és elnököl. Az ülésszak napirendjét a végrehajtó bizottság állapítja meg. Valamely ülésen tett javaslat csak ugyanazon ülésszak későbbi ülésén, illetékemelésre vonatkozó javaslat pedig csak a beadást követő ülésszakon tárgyalható és csak kihirdetése után három hónappal léptethető életbe. Az ülésszak csak akkor zárható be, ha jegyzőkönyveit hitelesítették. Az EDB határozatait szótöbbséggel hozza. Alapvető kérdésekben való döntés csak egyhangú határozattal hozható. A rendes ülésszak jelöli ki a hajózási ügyekben másod- és felsőfokon ítélkező bíróságot. A végrehajtó bizottság legalább két tag jelenlétében határozatképes. Halasztást nem tűrő döntést egy jelenlévő tag is hozhat.