Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

1. füzet - III. Janicsek József: A talajmechanika alapfogalmai és technikai alkalmazásuk, különös tekintettel a vízépítésre

16 áll, úgy azt a benne legnagyobb mennyiségben előforduló alkotó után (30%) agyagnak és pedig iszapos agyagnak fogjuk hívni. Szokás a nyers agyag kifejezést a kolloid szóval is felcserélni s használni, bár a kolloidkémiában a kolloidális szemcse felső határa még kisebb és pedig : D < 0-0002 mm. Érdekes bepillantást enged meg 1. sz. ábra a természetben előforduló legkisebb szemcsék rejtelmes világába. A D = 0-002 mm szemcsehatár fontossága abban rejlik, hogy az ennél kisebbek már a mikroszkóp alatt észlelhető ú. n. Brown-féle mozgásokat mutatják. A Brown-féle mozgás — melynek törvényeit újabban Einstein és Smoluchowski meg is állapították, s amelyet Brown angol botanikus már 1827-ben mikroszkóp alatt megfigyelt — a következőkben jellemezhető. Ha valamely oldatban az iszapolt részek szemcséi igen kicsinyek (< 0-002 mm), úgy ezek azonos elektromos töltéseik folytán egymást taszítják és ütközve kinetikai energiájuk következtében SZEMELOSZLÁS! GÖRBE. SZEMCSE АТМЫ: В mm 1. ábra. Szemeloszlás! görbe. nagy sebességgel mozognak, gravitációjuk megszűnik s így nem üllepednek le, tehát szedimentációt — üledéket — nem adnak. Ezek azok a finom szemcsék, amelyek édesvízi folyókban lebegnek. Ha azonban az oldathoz néhány csepp elektrolitet adunk, úgy ez anélkül semlegesíti a szemcsék elektromos töltéseit, hogy a Brown-féle mozgás megszűnnék, s ezért a találkozó szemcsék a folyadékban az intermolekuláris vonzás következtében egyesülnek s így már mint nagyobb tömegű pelyhek gravitációjuk folytán lesüllyednek. A természetben ezt az elektrolitet a tengerek sói képviselik s a tenger vizéből kerül be folyókba. Ezért találjuk az agyag lerakodásokat a geológiai korok tengerfenekén és ma a folyók deltáiban. a) Nedves mechanikai eljárás. A D = 0-07 mm-nél kisebb szemcséket már szitálással nem választhatjuk széjjel, ezeknek meghatározása folyadékoszlopban való esés, illetve a süllyedés sebességének mérése alapján, vagy mikroszkópokkal történik. Az előbbi eljárást nedves mechanikai eljárásnak vagy iszapolásnak hívjuk. A régi és sok időt igénylő : folytatólagos szedimentációs eljárással (Atterberg) és elutriációs — kimosási — eljárásokkal (Kopeczky, Schöne stb.) nem foglalkozom, mert ezek vagy nem felelnek meg a gyakorlati célnak, vagy hosszú hetekig tartanak s ezért mérnöki szempontból nem jöhetnek szóba.